A biotechnológia és az etika kapcsolatát vizsgáljuk ebben a cikkünkben, hat lényeges kérdéscsoportot kiemelve, és elemezve. Felsorakoztatjuk az érveket, ellenérveket, bízva abban, hogy mire jelen cikkünk végére ér a Kedves Olvasó, már Önt is a biobankot, és biotechnológiát támogatók táborában köszönthetjük.
Két alapfogalmat szeretnénk tisztázni a legelején:
Etika
Logikusan, felelősségteljesen meghozott választás.
Biotechnológia
Élőlények (emberek, állatok, növények) segítségével végzett technológia. A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért.
Etikai kérdések a biotechnológiával kapcsolatban
Számos előnye ellenére a biotechnológia etikai vitákat váltott ki hat erkölcsi szempontból aggodalmat keltő területen:
- Biztonság
- Szabadság
- Igazságosság
- Környezetvédelem
- Emberi természet
- Vallási meggyőződés.
Kezdjük az elején egy kis „történelemmel”, hogy mikortól beszélhetünk biotechnológiáról:
Három részre tagolhatjuk a biotechnológia történetét:
- Ókori: több, mint 10.000 évvel ezelőtt Mezopotámiában, a mezőgazdaság megjelenésével kezdődött.
- Modern biotechnológia: a XIX. században, az ipari mikrobiológia fejlődésével.
- Újkori, kortárs: 1970-es években kezdődött a géntechnológiával.
A huszadik század utolsó felében kezdődött kortárs biotechnológia: a genetika és a molekuláris biológia mélyebb ismereteiből, ezáltal az embereknek nagyobb teret biztosítva a ritka betegségek ellenszereinek felkutatására, a kihalóban lévő állatfajok, növényvilág átmentéséhez egy élhetőbb világ számára.
Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, mindig voltak, vannak, és lesznek, akik aggodalommal, félelemmel figyelik a biotechnológia fejlődését, és ennek az ellenérzéseiknek hangot is adnak. Az lenne a meglepő, ha nem lennének olyanok, akikből ez ellenérzést vált ki. Ez teljesen érthető és elfogadható reflex, hiszen a biotechnológia a mai tudásában valóban új, és szinte felfoghatatlan dolgot biztosít mindannyiunk számára bolygónk és jövőnk megmentése vonatkozásában.
Az alábbiakban részletesen kitérünk ezekre az etikai kérdésekre. Mindenhol elmondjuk az ellenérveket, hogy miért gondolják így, valamint az érveket, melyek alapján könnyebben meghozhatja a döntését majd a Kedves Olvasó a biotechnológia etikai kérdései témakörben.
Biztonság
Ellenzői: erkölcsileg aggódnak a biztonság miatt, mert attól tartanak, hogy a biotechnológia hatalma valószínűleg káros módon megbontja az élő természet összetett egyensúlyát.
Támogatói viszont azzal érvelnek, hogy a biotechnológia módszerei sokkal pontosabbak, precízebbek és biztonságosabbak, mint a korábbi formái. Ebből következik, hogy a kockázatok igencsak lecsökkentek, mondhatni minimalizálódtak, mind az alapos vizsgálatoknak, mind az új technikai módszereknek köszönhetően.
Szabadság
Itt az ellenzők attól tartanak, hogy a biotechnológia egyeseknek zsarnoki hatalmat ad mások felett.
A biotechnológia hívei ragaszkodnak ahhoz, hogy a szabadságot nem fenyegeti veszély, amíg a biotechnológiát az egyének szabadon választják a szabad piacgazdaságban.
Igazságszolgáltatás
Ennél a pontnál az ellenzőknek kétféle érvük is van. Az egyik fő probléma szerintük, hogy a biotechnológia olyan drága lesz, hogy csak a leggazdagabbak fognak profitálni belőle, így a gazdagok igazságtalan előnyhöz jutnak a szegényekkel szemben.
Erre a biotechnológia védelmezői azt mondják, hogy egy szabadpiaci társadalomban a biotechnológiai termékek és szolgáltatások árai a verseny következtében végül csökkenni fognak, és ez csökkenteni fogja a gazdagok előnyeit a szegényekkel szemben.
A másik indok, mely szerint a világ gazdag nemzetei többet fognak hasznosítani ebből az új technológiából, mint a szegény nemzetek, ezzel szemben az az érvünk, hogy a nemzetközi szabadkereskedelem a biotechnológia előnyeit szét fogja terjeszteni a világon.
Környezetvédelem
Ez a téma a környezetvédőknek ad erkölcsi aggodalomra okot. Ezek a környezetvédők azt jósolják, hogy a biotechnológia elősegíti a természetes környezet felváltását egy tisztán mesterséges világgal, és ez megfosztja az embereket a vad természettel való egészséges kapcsolattól. Attól is tartanak, hogy a genetikailag módosított szervezetek környezetbe való bevezetése olyan szörnyű életformákat fog létrehozni, amelyek fenyegetik az embereket és a természeti világot.
Ennek mond ellent a Biobank hasznossága a ritka betegségek vonatkozásában, a Biobank hasznossága az élővilágért, valamint a Hogyan hasznos a Biobank az állatvilág megmentésében? című cikkeink, melyben konkrét tényekkel és példákkal illusztráltuk, hogy a biobank csak javára szolgál jövőnk megmentésében.
Emberi természet
Mondhatjuk, hogy ez az egyetlenegy pont, ahol közös az érdekük az ellenzőknek és a támogatóknak egyaránt. Tehát nem tudnak ellenérveket felsorakoztatni. Innen is látszik, hogy elismerik a biotechnológiát, biobankok hasznosságát.
Ezek a közös érdekek pedig az alábbiak: a szülők boldog gyermekek iránti vágya és minden emberi lény élet és egészség iránti vágya. Amint jelzik, nem elég a természet „adottságait” tiszteletben tartani, mert a természet „ajándékai” közül néhány, mint például a cukorbetegség és a rák, nem kívánatos. Tehát belátják, hogy azáltal, hogy génmintákat adunk biobankoknak, amit vizsgálhatnak, kutathatnak a kutatók, hogy minél korszerűbb gyógyszereket, vakcinákat fejlesszenek ki, fenti, illetve a ritka genetikai betegségek megelőzése tárgyában, ezáltal elismerik a biobank, biotechnológia hasznosságát.
Vallási meggyőződés
Az utolsó témakör talán a „legkényesebb”.
Az ellendrukkerek a vallásos nézetet igyekeznek még jobban saját javukra fordítani, méghozzá oly módon, hogy az élet szent, és Isten ajándéka, úgy kell elfogadni és szeretni, és élni vele, ahogy azt kaptuk. Akik ezt meg akarják változtatni a biotechnológia, és a biobankok segítségével, azok az isteni rend iránti tiszteletlenségükről tesznek tanúbizonyságot.
Ehhez csak ennyit tudunk hozzátenni:
Az ember, mint társalkotó teológiai gondolatát II. János Pál pápa 1981-es Laborem Exercens enciklikájában megerősítette. A pápa 1991-es Centesimus Annus enciklikájában az emberi technológiai tudás fontosságát hangsúlyozta az életfeltételek javításában (Novak 1993).
Reméljük sikerült ebben az írásukban tisztázni a biotechnológiával kapcsolatban felmerült etikai kérdéseket, és bízunk benne, hogy ennek elolvasása után Ön is ahhoz a táborhoz fog tartozni, akik szeretnének tenni a jövőnkért, amelyhez nyújt támogatást, segítséget a biotechnológián keresztül a biobank.