A minőségi biobanki tevékenység kulcsa

Előzmények

Az elmúlt két évtized során a klinikai kutatás – köszönhetően a rohamosan  fejlődő technológiáknak -, elképesztő átalakuláson ment keresztül. Ez egyre nagyobb igényt támasztott a kiváló minőségű biológiai minták iránt.

Gigantikusan megnőtt az igény a kutatást kiszolgáló biológiai minták gyűjtésére, tárolására és terjesztésére, mivel az abból nyert információk, adatok támpontot adnak számos betegségek genetikai felépítésében. 

Ez a változás nem állt meg: 2020-ban a COVID19 szökőárként érte az egész világot, és a modern klinikai kutatás szempontjából kritikus fontosságú területeken, például a genomikában, a proteomikában és a precíziós orvoslásban szerepet játszó folyamatok gyors optimalizálásának és automatizálásának szükségességét mozdította elő. 

A komplex molekuláris mechanizmusok megértésétől kezdve az új betegségmegelőzési stratégiák kifejlesztésén, vagy az újszerű kezelések azonosításán át a lehetséges gyógymódok kereséséig a világjárvány kitörése során a megbízható biológiai minták szerepe felértékelődött. Így a biobankok ma már kulcsfontosságú szerepet töltenek be az orvosbiológiai kutatásban. 

A biobank funkciója,

hogy szervezetten gyűjti a biológiai mintákat és hozzájuk kapcsolódó adatokat, részt vesz ezek hatékony feldolgozásában, majd biztonságos tárolóhelyet biztosít számukra, hogy a kutatók megfelelő számú mintához jussanak egy-egy ritka betegség gyógymódjának kutatása során.

Ebből kifolyólag sokkal több energiát tudnak fektetni a kutatásra, nem kell azon aggódniuk, hogy honnan szerezzenek megfelelő minőségű mintákat. 

Többek között ezért is sikerült olyan gyorsan és hatékonyan megtalálniuk a világjárvány ellen a sikeres vakcinát, hiszen emlékezzünk vissza, pár hónap leforgása alatt megjelent a piacon az akkor életmentő oltóanyagot tartalmazó gyógyszer.

Biobanki szabályozás

A biobankoknak állandóan naprakésznek és pontosnak kell lenniük, etikai és jogi szabályoknak kell megfelelniük. Ezek elmulasztása súlyos büntetést vonhat maga után. 

Fentiekből jól látszik, hogy mennyire összetett feladat a biobankok működtetése, és elengedhetetlen ezen alapvető folyamatok szabványosítása, szabályozása, egységesítése az egész világon. 

Így jött létre az Nemzetközi Szabványügyi szervezet által 2018-ban kibocsátott ISO 20387 szabvány, mely egységes minőségbiztosítási rendszert kínál a biobankok számára.

Ez az első ISO-szabvány, amely kifejezetten a biobankokra vonatkozik. 

A biobankok az ISO 20387 által lefektetett irányelvekre támaszkodhatnak működésük szabványosítása és a kiváló minőségű, a célnak megfelelő minták fenntartása érdekében.

ISO 20387:2018: A Biobanking általános követelményei

A szabvány előírja a biobankok pártatlanságára és következetes működésére vonatkozó műszaki, minőségi követelményeket, továbbá magába foglalja a teljes biobanki infrastruktúrát: az épület kialakításától a személyzetig, a minőségirányításon át az anyagkezelésig mindent.

Szigorúan meghatározza a biobankok tevékenységét, ezáltal harmonizálja működésüket, lehetővé teszi azok azonos szabvány szerinti értékelését. 

Aki biobankot üzemeltet, annak ezt a szabványt magára nézve kötelező érvényűnek kell tekintenie, ezért is tartjuk fontosnak, hogy külön blogbejegyzésben írjunk erről.

A következőkben kiemelünk néhány alapvető fejezetet a szabványból, ami az általános, szerkezeti, erőforrás- folyamat, és minőségirányítás rendszerkövetelményeit tartalmazza.

Általános követelmények 

Ide tartozik a pártatlanság és a minta anonimitás megőrzése, a biobankok két alapvető szempontja. Nem fordulhat elő, hogy ezt belső vagy külső befolyásolás veszélybe sodorja, hiszen a titoktartás korlátlan ideig kötelez minden, a biobanki folyamatokban résztvevő személyt és szervezetet egyaránt. 

Szervezeti felépítés 

Leírja a biobankok következetes működésének szervezeti követelményeit, meghatározzák a biobanki munkát irányító, végrehajtó, validáló vagy ellenőrző személyzet felelősségét, hatáskörét és kapcsolatait.

Erőforrás 

Ez a rész a személyzeti, képzési és kompetencia követelményeket hangsúlyozza; elengedhetetlen, hogy kizárólag képzett személyzet kezeljen mintákat, adatokat, veszélyes vegyszereket és hulladékot. 

Ez a szakasz az infrastruktúra kialakítását is szabályozza. A biobankoknak eljárásokat kell végrehajtaniuk a biológiai biztonság, a biológiai anyagok és a kapcsolódó adatok biológiai biztonságának fenntartására, valamint el kell különíteniük a munkaterületeket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. 

Ezenkívül a biobankoknak szabványos működési eljárásrenddel (SOP) kell rendelkezniük a biobankban használt összes releváns berendezés használatára és működésére vonatkozóan.

Folyamatok  

A biobanki szabályozás  a biobankban végzett minden egyes tevékenységre vonatkozik: 

– biológiai anyagok és adatok gyűjtése, 

– fogadása, 

– elosztása, 

– szállítása, 

– előkészítése, 

– megőrzése 

– és tárolása. 

A biobankban tárolt összes mintának végponttól végpontig nyomon követhetőnek kell lennie. 

A Biobank vezetőinek és munkatársainak mindig és teljes életciklusuk során pontosan tudniuk kell, hol vannak a minták.  A biobankokban alkalmazott módszereket validálni és ellenőrizni kell, például, hogy mikor szükséges aliquot vétel a mintákból, és hogyan kell kezelni a minták fagyasztási-olvadási ciklusszámát. Ezenkívül a mintajelentéseknek tartalmazniuk kell a címzettel egyeztetett szükséges információkat.

Minőségirányítási rendszer 

A biobankoknak rendelkezniük kell dokumentum- és nyilvántartás-ellenőrző mechanizmusokkal, és biztosítaniuk kell, hogy a dokumentált információk megfelelően létrejöjjenek és frissüljenek.

 A biobankoknak ezenkívül azonosítaniuk kell a kockázatokat és lehetőségeket, cselekvési terveket kell végrehajtaniuk erre  vonatkozóan.

A biobankoknak tisztában kell lenniük azokkal a korrekciós intézkedésekkel, amelyeket végre kell hajtaniuk; belső auditokat és minőségirányítási felülvizsgálatokat kell ütemezniük és végrehajtaniuk a rendszer előrehaladásának és folyamatos fejlesztésének felmérése érdekében.

Megoldás a kihívásokra

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan boldogulhat egy biobank az ISO 20387 megfelelőségi elvárások sűrű dzsungelében. Meg tud-e felelni a szigorú követelményeknek? 

Egy lehetséges válasz a biobankok számára kifejlesztett laboratóriumi menedzsment szoftver, mely BIMS (Biobank Information Management System) néven terjedt el.

Tekintsük át, hogyan járulhat hozzá ez a szoftver a biobankok hatékony működéséhez.

BIMS

A BIMS egy olyan információs rendszer, amely anonim módon lehetővé teszi a minták és azokhoz kapcsolódó adatok nyomon követését, tárolását és hozzáférését. 

Segítségével a biobankok jobban ellenőrizhetik és nyilvántarthatják a mintákat, valamint biztosíthatják azok megfelelő kezelését. 

A BIMS lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy kereséseket végezzenek alany vagy minta alapján. Ez lehetővé teszi a kutatóknak, hogy könnyebben kereshessék meg a minta gyűjteményeket és az ehhez kapcsolódó klinikai adatokat. 

A BIMS továbbá biztonsági intézkedéseket is tartalmazhat, például minden hozzáférésre vonatkozó sikeres vagy elutasított próbálkozás naplózásra kerül és figyelemmel kísérve van. Emellett lehetséges több letöltés futtatásának egyidejűsítése is, de fontos megjegyezni, hogy ezeket csak megfelelő engedélyekkel lehet végrehajtani.

A biobankban különféle berendezéseket használnak. 

Ezekre vonatkozóan is hasznos segítséget nyújt a BIMS:

  • segít nyomon követni az összes berendezés kalibrálás és karbantartását,
  • riasztás küldhető a biobank vezetőinek értesítésére napokkal a következő kalibrlálás és karbantartás előtt,
  • segít a különböző minták feldolgozásához szükséges SOP-ok kezelésében,
  • egyedi vonalkódokat társít minden mintához – lehetővé teszi így a minták nyomon követését az életciklus bármely pontján,
  • dátum- és időbélyegzővel, illetve a módosításokat végrehajtó személy nevével is nyomon követik a változásokat,
  • tárolási készletük átvilágításában is segít,
  • könnyedén megtalálhatják a mintákat
  • fenntartja az összes minta felügyeleti láncát (CoC) az életciklusuk során,
  • megjeleníti a minta teljes genealógiáját.

Az ISO 20387 jelenleg a legfontosabb szabvány a biobanki szektorban. 

A szabványosítás világszerte egységesíti a biobankok működését. Ezáltal növelhetik ezen intézmények irányában a bizalmat, a megbízhatóságukat és a hatékonyságukat. A biobanki laboratóriumi szoftver pedig hasznos segítséget nyújt az ISO 20387 szabályrendszer hatékonyabb teljesítéséhez.

Bízunk benne, hogy blogbejegyzésünkkel sikerült Önnek is segítséget nyújtanunk a biobankok üzemeltetése kapcsán felmerült elengedhetetlen és nélkülözhetetlen szabályok, szabványok betartásának útvesztőjében.

Forrás: https://www.biobanking.com/iso-203872018-the-key-to-quality-biobanking/

A biotechnológia etikai kérdései

A biotechnológia és az etika kapcsolatát vizsgáljuk ebben a cikkünkben, hat lényeges kérdéscsoportot kiemelve, és elemezve. Felsorakoztatjuk az érveket, ellenérveket, bízva abban, hogy mire jelen cikkünk végére ér a Kedves Olvasó, már Önt is a biobankot, és biotechnológiát támogatók táborában köszönthetjük.

Két alapfogalmat szeretnénk tisztázni a legelején:

Etika

Logikusan, felelősségteljesen meghozott választás.

Biotechnológia

Élőlények (emberek, állatok, növények) segítségével végzett technológia. A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. 

BIOTECHNOLÓGIA

Etikai kérdések a biotechnológiával kapcsolatban

Számos előnye ellenére a biotechnológia etikai vitákat váltott ki hat erkölcsi szempontból aggodalmat keltő területen: 

  1. Biztonság 
  2. Szabadság 
  3. Igazságosság 
  4. Környezetvédelem
  5. Emberi természet 
  6. Vallási meggyőződés.

Kezdjük az elején egy kis „történelemmel”, hogy mikortól beszélhetünk biotechnológiáról:

Három részre tagolhatjuk a biotechnológia történetét:

  • Ókori: több, mint 10.000 évvel ezelőtt Mezopotámiában, a mezőgazdaság megjelenésével kezdődött.
  • Modern biotechnológia: a XIX. században, az ipari mikrobiológia fejlődésével.
  • Újkori, kortárs: 1970-es években kezdődött a géntechnológiával.

A huszadik század utolsó felében kezdődött kortárs biotechnológia: a genetika és a molekuláris biológia mélyebb ismereteiből, ezáltal az embereknek nagyobb teret biztosítva a ritka betegségek ellenszereinek felkutatására, a kihalóban lévő állatfajok, növényvilág átmentéséhez egy élhetőbb világ számára. 

Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, mindig voltak, vannak, és lesznek, akik aggodalommal, félelemmel figyelik a biotechnológia fejlődését, és ennek az ellenérzéseiknek hangot is adnak. Az lenne a meglepő, ha nem lennének olyanok, akikből ez ellenérzést vált ki. Ez teljesen érthető és elfogadható reflex, hiszen a biotechnológia a mai tudásában valóban új, és szinte felfoghatatlan dolgot biztosít mindannyiunk számára bolygónk és jövőnk megmentése vonatkozásában.

Az alábbiakban részletesen kitérünk ezekre az etikai kérdésekre. Mindenhol elmondjuk az ellenérveket, hogy miért gondolják így, valamint az érveket, melyek alapján könnyebben meghozhatja a döntését majd a Kedves Olvasó a biotechnológia etikai kérdései témakörben.

Biztonság

Ellenzői: erkölcsileg aggódnak a biztonság miatt, mert attól tartanak, hogy a biotechnológia hatalma valószínűleg káros módon megbontja az élő természet összetett egyensúlyát.

Támogatói viszont azzal érvelnek, hogy a biotechnológia módszerei sokkal pontosabbak, precízebbek és biztonságosabbak, mint a korábbi formái. Ebből következik, hogy a kockázatok igencsak lecsökkentek, mondhatni minimalizálódtak, mind az alapos vizsgálatoknak, mind az új technikai módszereknek köszönhetően.

Szabadság

Itt az ellenzők attól tartanak, hogy a biotechnológia egyeseknek zsarnoki hatalmat ad mások felett. 

A biotechnológia hívei ragaszkodnak ahhoz, hogy a szabadságot nem fenyegeti veszély, amíg a biotechnológiát az egyének szabadon választják a szabad piacgazdaságban. 

Igazságszolgáltatás

Ennél a pontnál az ellenzőknek kétféle érvük is van. Az egyik fő probléma szerintük, hogy a biotechnológia olyan drága lesz, hogy csak a leggazdagabbak fognak profitálni belőle, így a gazdagok igazságtalan előnyhöz jutnak a szegényekkel szemben. 

Erre a biotechnológia védelmezői azt mondják, hogy egy szabadpiaci társadalomban a biotechnológiai termékek és szolgáltatások árai a verseny következtében végül csökkenni fognak, és ez csökkenteni fogja a gazdagok előnyeit a szegényekkel szemben. 

A másik indok, mely szerint a világ gazdag nemzetei többet fognak hasznosítani ebből az új technológiából, mint a szegény nemzetek, ezzel szemben az az érvünk, hogy a nemzetközi szabadkereskedelem a biotechnológia előnyeit szét fogja terjeszteni a világon.

Környezetvédelem

Ez a téma a környezetvédőknek ad erkölcsi aggodalomra okot. Ezek a környezetvédők azt jósolják, hogy a biotechnológia elősegíti a természetes környezet felváltását egy tisztán mesterséges világgal, és ez megfosztja az embereket a vad természettel való egészséges kapcsolattól. Attól is tartanak, hogy a genetikailag módosított szervezetek környezetbe való bevezetése olyan szörnyű életformákat fog létrehozni, amelyek fenyegetik az embereket és a természeti világot.

Ennek mond ellent a Biobank hasznossága a ritka betegségek vonatkozásában, a Biobank hasznossága az élővilágért, valamint a Hogyan hasznos a Biobank az állatvilág megmentésében? című cikkeink, melyben konkrét tényekkel és példákkal illusztráltuk, hogy a biobank csak javára szolgál jövőnk megmentésében.

Emberi természet

Mondhatjuk, hogy ez az egyetlenegy pont, ahol közös az érdekük az ellenzőknek és a támogatóknak egyaránt. Tehát nem tudnak ellenérveket felsorakoztatni. Innen is látszik, hogy elismerik a biotechnológiát, biobankok hasznosságát.

Ezek a közös érdekek pedig az alábbiak: a szülők boldog gyermekek iránti vágya és minden emberi lény élet és egészség iránti vágya. Amint jelzik, nem elég a természet „adottságait” tiszteletben tartani, mert a természet „ajándékai” közül néhány, mint például a cukorbetegség és a rák, nem kívánatos. Tehát belátják, hogy azáltal, hogy génmintákat adunk biobankoknak, amit vizsgálhatnak, kutathatnak a kutatók, hogy minél korszerűbb gyógyszereket, vakcinákat fejlesszenek ki, fenti, illetve a ritka genetikai betegségek megelőzése tárgyában, ezáltal elismerik a biobank, biotechnológia hasznosságát.

Vallási meggyőződés

Az utolsó témakör talán a „legkényesebb”.

Az ellendrukkerek a vallásos nézetet igyekeznek még jobban saját javukra fordítani, méghozzá oly módon, hogy az élet szent, és Isten ajándéka, úgy kell elfogadni és szeretni, és élni vele, ahogy azt kaptuk. Akik ezt meg akarják változtatni a biotechnológia, és a biobankok segítségével, azok az isteni rend iránti tiszteletlenségükről tesznek tanúbizonyságot.

Ehhez csak ennyit tudunk hozzátenni:

Az ember, mint társalkotó teológiai gondolatát II. János Pál pápa 1981-es Laborem Exercens enciklikájában megerősítette. A pápa 1991-es Centesimus Annus enciklikájában az emberi technológiai tudás fontosságát hangsúlyozta az életfeltételek javításában (Novak 1993).

Reméljük sikerült ebben az írásukban tisztázni a biotechnológiával kapcsolatban felmerült etikai kérdéseket, és bízunk benne, hogy ennek elolvasása után Ön is ahhoz a táborhoz fog tartozni, akik szeretnének tenni a jövőnkért, amelyhez nyújt támogatást, segítséget a biotechnológián keresztül a biobank.

Mi is az a biobank?

Van Önnek gyermeke? Unokája? Kedvenc házi barátja, egy szőrös, négy lábon ugráló, bolondos, játékos társa? Ha ezekre a kérdésekre igennel felelt, akkor, ahogy a kis hercegben is olvashattuk, felelősséggel tartozunk értük. Ez a feladat nemcsak az ellátásukra, felnevelésükre vonatkozik. Mert a gyermeknek is lesz gyermeke, unokája. A cél pedig megteremteni leszármazottaink számára az egészséges jövőt. 

Akkor vagyunk felelősségteljesek, ha előre gondolkodunk, “áldozatot hozunk”, ezzel a jövő nemzedékének, élővilágának adunk nagyobb lehetőséget a gyógyulásra, gyógyításra. Hogyan? Van egy intézményi hálózat, melynek neve: biobank. Ez a létesítmény segít nekünk, örököseinknek, az élővilág jövőjének megmentésében. Szöveti mintákat gyűjtünk, hangsúlyozva, hogy minél többet, hiszen annál nagyobb eséllyel tudjuk a betegségeket diagnosztizálni és gyógyítani. 

Tulajdonképpen mi is a biobank?  A biobank biológiai minták és adatok – emberi minták esetében a donor hozzájárulásával -, valamint az ezekhez kapcsolódó információk szisztematikusan, kutatási célokra szervezett tárháza. Az adatokat kérdőívek segítségével, a mintavétel során, orvosi vizsgálat keretében vagy kórházi kezelés alkalmával gyűjtik, és a törvényben előírt, megfelelő adatfeldolgozási és adatkezelés gyakorlatnak megfelelően tárolják. 

Természetesen nem csak emberi mintákat tárolhatunk biobankokban. Léteznek ilyen gyűjtemények növényi, állati mintákból, de létezik biobank a ritka fajok megmentésére, őstörténeti biobankok, és digitális biobankok is. 

Hogyan lehet gyógyítani a biobank segítségével?

A minták és a kapcsolódó adatok az orvosi kutatások fontos forrását képezik. A minták felhasználhatók például a betegségek kialakulásának tanulmányozására vagy új diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és igazolására. A minta- és adathalmazok felhasználhatók a személyre szabott orvoslás fejlesztéséhez is, amelynek célja a betegségek megelőzése, felismerése és kezelése az egyes betegekhez egyénileg igazodó módon.

Kiváló példa erre a covid: új gyógyszert, vakcinát kellett feltalálni, a biobankok segítségének köszönhetően rendelkezésre álltak génminták, így nem kellett a kutatóknak hosszú hónapokig, vagy évekig gyűjteni a jó minőségű mintákat, kikérhették őket és megkezdhették a kísérletezést, melynek következtében viszonylag rövid időn belül meg is találták a vakciná(ka)t ellene.

A meglévő mintagyűjtemények egészségügyi kutatásokban történő kiterjedt felhasználása számos előnnyel jár. A donorokat nem kell ismételten felkérni, hogy vegyenek részt felmérésekben és adományozzanak új mintákat. Ugyanakkor, a nagy ráfordítással gyűjtött minták hatékonyabban felhasználhatók kutatási célokra, elősegítve ezzel a jobb kezelések és gyógyszerek kifejlesztését. A fejlesztési tevékenységeket a gyógyszeripari vállalatokkal együttműködve lehet végezni, így a kutatási eredményeket hatékonyabb kezelésekbe és gyógyszerekbe lehet átültetni. 

Ha követi írásainkat, betekinthet a biobankolás világába, megismerheti a biobankok típusait, láthatja hogyan segít a ritka betegségek gyógyításában és a jővő ígéretét hordozó személyreszabott orvoslásban. De, képet kaphat a biobankok működéséről és a felhasznált eszközök munkafolyamatokról is. 

Mi jelent a biobankolás és miért fontos?

A biobankolás az a folyamat, amelynek során a testnedvekből vagy szövetekből származó mintákat gyűjtenek kutatási célokra, hogy jobban megértsük az egészségi állapotunkat és a betegségeket (lásd „A biobanking-minták típusai”). Ezzel egyidejűleg egyéb információkat is rögzíthetnek, mint például a testmagasság, a testsúly és az egészséget befolyásoló körülményekre vonatkozó kérdések (pl. családi előzmények és életmód), hogy a minták háttere megismerhető legyen. A mintákat gyakran a vizsgálattól függően határozatlan ideig vagy több évig megőrzik, hogy a jövőben hosszú távú kutatásokat folytathassanak. A kutatók nyomon követhetik a résztvevők egészségi állapotát a múltbeli és jövőbeli egészségügyi feljegyzések megtekintésével, de csak akkor, ha az érintettek erre engedélyt adtak.

Biobank születik

Melyek azok az alapvető szempontok, amiket egy biobank létrehozásakor figyelembe kell venni?

A biobank egy olyan speciális gyűjtőhely, ahol szigorú környezeti feltételek – pl. hőmérséklet, páratartalom – mellett biológiai (általában emberi) mintákat rendszerezetten tárolnak. Ezek a minták később a tudományos kutatatómunkához, prospektív vagy retrospektív klinikai vizsgálatokhoz, és szigorú feltételek mellett terápiás kezelésekhez is felhasználhatóak. A tárolt minták fajtája, és a felhasználás célja predesztinálja a létrehozandó bibank kialakítását és a szükséges feltételek megteremtését – infrastruktúra, működési eljárásrend, informatikai háttér, felügyeleti rendszer. A humán minták tárolása különösen gondos szabályozást igényel az etikai szempontok figyelembevétele miatt.

A feltételek biztosításához jelentős költségek társulnak, ezért már a tervezéskor gondoskodnunk kell a megfelelő mértékű és folyamatos finanszírozásról. A biobankok működése szigorú eljárásrend (SOP) mentén kell, hogy történjen a mintavételtől kezdve, a szállítást és a tárolás biztonságát is beleértve, a mintafeldolgozásig. Mindezen folyamatoknak teljen átláthatónak kell lenniük, melyek a jogi és etikai feltételeknek egyaránt megfelelnek. Az adatokat egy szigorúan védett, titkosított adatbázisban tároljuk, melyben nyomon követhető a mita élettörténete, a klinikai és mintainformációk.

A Biobankok típusai:

  • Betegség-orientált biobankok
  • Populáción alapuló biobankok
  • Virtuális adattárak

Alapkövetelmények

  • Akkreditáció
  • Hozzájárulások, etikai és jogi szempontok
  • Sztenderdizált munkafolyamatok
  • Személyzetpolitika
  • Biológiai biztonsági követelmények
  • Eszközök és helyszín
  • Informatikai háttér
  • Finanszírozás

Forrás:

  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6777713/