Bizonyára Önben is felmerült már pár kérdés a biobankolással kapcsolatban. Ez teljesen természetes, hiszen ez napjaink egyik legintenzívebben fejlődő kutatástámogató területe. A biobankolás a biotechnológiai fejlesztésekkel összefonódva nagyban hozzájárul bolygónk, jövőnk megmentéséhez.
Vegyük is sorba a témához kapcsolódó legfontosabb alapkérdéseket:
Mi is az a biobank?
Mit jelent a biobankolás?
Mitől válik hasznossá egy biobank?
Kinek hasznos a biobank?
Kezdjük is a kérdések megválaszolását!
Biobank:
Olyan létesítmény, amely biológiai anyagmintákat, például vizeletet, vért, szövetet, sejteket, DNS-t, RNS-t és fehérjéket katalogizál, és tárol emberektől, állatoktól vagy növényektől laboratóriumi kutatás céljából.
Mi az a biobankolás?
A biobankolás az a folyamat, amelynek során biológiai mintákat gyűjtenek kutatási célokra, hogy az egészség és a betegségek jobb megértését szolgálják. Ezzel egyidejűleg egyéb információkat is rögzíthetnek, mint például a testmagasság, a testsúly és az egészséget befolyásoló dolgokra vonatkozó kérdések (pl. családi előzmények és életmód), hogy a minták kontextusát megteremtsék. A mintákat évekig, gyakran évtizedekig őrzik, hogy ezek felhasználásával a jövőben kutatásokat lehessen végezni. A kutatók az anonimizált – titkosított kóddal ellátott – minták útján nyomon követhetik a kutatásban résztvevők egészségi állapotát összehasonlítva az egészségükben, életkörülményükben bekövetkezett változásokkal. Természetesen mindez anonimizáltan és a donorok beleegyezésével történik. Lásd “A mintaadás menete” című cikkünket.
Miért lehet egy biobank hasznos?
Sajnos vannak olyan ritka genetikai betegségek, amiket a terhességi szűrővizsgálatok nem mutatnak ki. De, ha mi teszünk ezért, és génmintákat adunk Biobankba, akkor a kutatók, orvosok ezen génmintákból származó adatokat, információkat vizsgálják, kutatják, annak érdekében, hogy a legkorszerűbb gyógyszereket, terápiás kezeléseket fejlesszék ki. Nem is olyan régen volt a világjárvány, a Covid, ennek az ellenszerét is így találták fel virológusok, kutatók.
Bizonyára Ön előtt is ismeretes, hogy sajnálatos módon egyre több növény-, és állatfaj van a kihalás, kipusztulás szélén. Ma már lehetőség van az ezen élőlények génmintájának is a tárolására, fagyasztására, így megmentve ezeket a fajokat a kipusztulástól. Ezért van szükség állati, és növényi Biobankokra is, hogy ezeket a mintákat is tárolni, vizsgálni tudják.
Fentiekből is láthatjuk, hogy több féle biobank létezik, pont ezért, hogy mindegyik csoportra az arra specializálódott szakemberek (orvosok, kutatók, virológusok) külön-külön tudjanak foglalkozni.
Biobankok típusai:
ahol emberi génmintákat tárolnak,
ahol állatok, növények, őstörténeti minták, genetikai információk tárolásával foglalkoznak,
populációs, vagy speciális, bizonyos betegségtípusokra, valamint kutatási témákkal foglalkozó Biobankok.
Harmadik kérdésünk a cikk elején így szólt: Kiknek hasznos a biobank?
Nos, erre a kérdésre, ha csak ennyit tudunk a biobankokról, amit most olvastunk, világosan látszik, hogy az egész Földnek nagyon is szüksége van a biobankok működésére, mind az emberek, állatok, növényvilág kapcsán.
Hiszen az Ön előtt is ismert, hogy milyen nagy válságban van élővilágunk, bolygónk jövője. A biobankba leadott génminták segítségével Ön is tud tenni ez ellen, segítve a kutatók munkáját, hogy felfedezzék ezen ritka betegségek elleni gyógyszereket, valamint ha állatok génmintáit adjuk biobankba, azáltal is nagy segítséget teszünk a jövő nemzedékért.
Bízunk benne, hogy cikkünk elolvasása után Önhöz is eljutott üzenetünk, mely szerint nagyon is hasznosak a biobankok, bennük van a remény az élővilág gyógyítására, megmentésére.
A címet elolvasva az alábbi gondolatok juthatnak az eszébe a Kedves Olvasónak:
Nagyon pozitív dologról lehet szó a cikkben, ha a jövő egészségügyét szeretnék fenntartani. Ez igazán nemes gondolat.
De mi is az a Biobank? És hogy tud ebben segíteni?
Kezdjünk is hozzá a kérdések megválaszolásához.
Biobank:
A biobankokban biológiai (emberi, állati, növényi) mintákat, adatokat tárolnak a minta származási helyéről, betegségek körülményeire vonatkozóakat, illetve demográfiai adatokat. Mindezeket a jövőbeni kutatásokhoz, illetve új terápiás kezelések kifejlesztéséhez használják fel.
Az emberekkel kapcsolatosan a biobank hasznossága többek között ott mutatkozik meg, hogy a ritka betegségeket tudják a kutatók, orvosok vizsgálni, és mielőbb megtalálni ezen betegségekre a legkorszerűbb vakcinákat, gyógyszereket. Erről bővebben a
Biobank hasznossága a ritka betegségek vonatkozásában című cikkünkben olvashatnak.
Mostanra már a Kedves Olvasó számára is egyértelművé válhatott, hogy mennyire fontos szerepe van a biobankoknak.
A biobankok szerepe világjárvány esetén
Azt Ön is tudja, hogy mennyire válságos helyzetben van az egészségügy. Ehhez még hozzájárult a Covid-19 néven megismert világjárvány is.
Biobankok hasznos szerepe a világjárvány idején
Amikor a világjárvány felütötte a fejét, még nem tudott róla senki semmit. Mindenki félt, home offic-ba vonult. Még az egészségügyben is, akik ezt meg tudták oldani. Receptekért nem kellett bemenni, felhőbe feltették, belépett a távgyógyítás fogalma.
Nagyon sok mindenben változott ekkor az egészségügy is: mind technológiában, mind az egészségügyi dolgozóknak egy úgynevezett „gyorstalpalót” kellett elvégezniük, hogy home office-ban is tudják végezni dolgukat, az emberek gyógyítását. Úgy, hogy közben a család többi tagja is home office-ban volt, gyerekek kortól függően óvodában, iskolába. Tehát velük is foglalkozni kellett, és bizony nem adatik meg minden családban több laptop, számítógép, hogy mindenki végezni tudja a dolgát. Szerencsés esetben a munkahely ezt biztosítja.
Vannak olyan területek az egészségügyben, amit nem lehetett otthonról végezni: életmentő műtétek, covidos betegek ellátása, szülések. Gondoljon csak bele a Kedves Olvasó milyen „mókás” szituáció lett volna: home office-ben levezetni egy szülést ☺. Az orvos a laptop túloldaláról mondja, mit csináljon a kismama, mikor vegyen nagy levegőt, stb., az apuka meg próbál segíteni, de neki nincs egészségügyi végzettsége. Szerencsére ezek megoldottak voltak.
Ezekben a sorokban azt mutatjuk be, hogy a világjárvány bizony nagy kihívások elé állította az egészségügyet is. Nyilván voltak, akik nem végezhettek távmunkát (ebben a cikkünkben csak az egészségügyi dolgozókról beszélünk), fentiekben már soroltunk fel párat, ide tartoznak a kutatók is.
Nem tartjuk valószínűnek, hogy a kutatók lakása jól felszerelt laboratórium, megfelelő berendezésekkel ellátva, melyben a fagyasztók is jelentős szerepet kapnak. Nekik ugyanúgy be kellett menniük, dolgozni ebben az akkor még válságos időszakban, hiszen még nem volt meg az ellenszer, a vakcina, nem tudtunk szinte semmit erről a betegségről, az emberek nagy része félt tőle.
Különösen megnő a biobankok és a biobankokban található korábbi mintákat felhasználó kutatók (virológusok, orvosbiológiai kutatók, gyógyszerkutatók) szerepe egy világjárvány idején. Elhivatottságuknak köszönhetően sikerül kifejleszteni a hatásos ellenszert, a vakcinát az addig még halálos, gyógyíthatatlannak hitt kórra. Biobankok biztosítják az emberi génmintákat, amik nélkül lehetetlen lenne feltalálni a gyógyító vakcinát.
Bízunk benne, hogy a cikk elolvasása után a Kedves Olvasó is elismeri a biobank fontosságát az egészségügy vonatkozásában is, és reméljük, hogy hamarosan Önt is az adományozók között köszönthetjük, hiszen a génmintája is nagyon hasznos és fontos a jövő nemzedék megmentése érdekében.
Gondolom, a címet olvasva azonnal felmerültek az alábbi gondolatok Önben:
Nagyon jó lenne, ha végre javulnának az egészségügyi ellátás körülményei.
De mi is az a Biobank?
Hogyan segít?
Bele is vágunk a közepébe a kérdések megválaszolásával is☺
Biobank leírása:
Emberi, állati, növényi eredetű genetikai mintákat tartalmazó tárhely. Úgy is fogalmazhatunk, hogy bioraktárként működnek. Ezekhez a biológiai mintákhoz adatok tartoznak.
Ezen mintákból kétféleképpen keletkezhet adat:
Mintagyűjtéskor: demográfiai és a donor egészségi állapotára vonatkozó adatok keletkezése (anonimizáltan természetesen).
Később, a kutatás során részletes adatok, a kutatás témájának megfelelően. A levett mintákat orvosok, kutatók, orvosbiológiai kutatók vizsgálják tovább, melynek köszönhetően korszerűbb, modernebb vakcinák előállítására van lehetőség, többek között a ritka betegségek megelőzésének érdekében.
A génminták hozzáférése engedélyhez kötött. Egy orvosokból, kutatókból, álló bizottsági határozat után lehet a mintákat használni. Itt rögtön felmerülhet – teljesen jogosan – az Olvasóban a következő gondolat, hogy milyen etikai kérdések adódhatnak a minták tárolása és felhasználása során.
Miért tartottuk fontosnak ezt megemlíteni? Mert az emberi minták felhasználása több meghatározó etikai kérdést vet fel. Valamint azért is, mert vannak betegek, akik nem járulnak hozzá a mintaadáshoz, pontosan az alábbiakban felsorolt valamelyik etikai félelmeik miatt. És csak az érintett, vagy hozzátartozójuk beleegyező nyilatkozataa (engedélye) megléte esetén lehet a mintákat tárolni és kutatás céljára felhasználni. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy minél több emberhez eljusson a biobankolás ismerete,, megismerjék, aggályaikra választ kapjanak, pozitívumként tekintsenek rá, mint lehetséges megoldásra az egészségügy kérdéseiben.
Az alábbiakban felsoroljuk a hat legfontosabb kérdéskört ezzel a témával kapcsolatosan:
Egészségügi ellátás minőségének javítása Biobank segítségével
És most jön a következő kérdésre a válaszunk:
Hogyan segít a Biobank?
Minél hatékonyabb a kutatás, annál eredményesebb a betegellátás is. Hiszen a kutatásnak köszönhetően jobb, korszerűbb gyógyszereket lehet előállítani, ezáltal sikeresebb az orvoslás. Ha csak a humán betegségeket nézzük: az emberi génmintákat vizsgálni szükséges. Hiszen ahogy ezt fentiekben már írtuk, a ritka betegségekre is ezen biológiai minták vizsgálatával, kutatásával találják meg a gyógyszert, vakcinát a kutatók. Erről bővebben a Biobank hasznossága a ritka betegségek vonatkozásában című cikkünkben olvashat a kedves Olvasó.
Az a jelenség tapasztalható a Biobankokkal kapcsolatban is, mint minden más ismeretlen, új dolognál. Az emberek idegenkednek tőle, mert nem tudják mi az. Pedig, ha jobban belegondolunk biotechnológia, mint a biobanki mintákat használó iparág mindig is volt a világtörténelemben. Az Ókorban 10.000 évvel ezelőtt Mezopotámiában, a mezőgazdaság megjelenésével már megjelentek átgondolt növénytermesztési technológia csírái. Később már modern biotechnológiáról beszélhetünk a XIX. században az ipari mikrobiológia fejlődésével, majd pedig az 1970-es évektől a kortárs, a géntechnika alkalmazásával. Nyilván az ókorban még nem ezt a nevet adták neki, hogy biotechnológia, de az is az volt.
A világjárvány hatására az emberek még jobban megértik a biobankolás és a gyógyszeripar fontosságát, és talán még többen adnak majd génmintákat. Felismerik az emberek a biobankok szükségességét, fontosságát, hatékonyságát.
A cél egy jobb, egészségesebb, fenntarthatóbb, mindenki számára élhetőbb jövő elérése. Ehhez nyújt nagy-nagy segítséget a Biobank.
Tehát minél több jó minőségű génmintára, szövetmintára van szükség ahhoz, hogy a lehető legtöbb ritka betegséget, vagy gyógyíthatatlannak minősített betegséget (rák, cukorbetegség) kezelni, gyógyítani tudják.
A személyes adatok védelme
Nagyon fontos, hogy személyes adataink, és főleg egészségi állapotunkra vonatkozó adatok feletti rendelkezési jogunkat nem veszíthetjük el. Ezért mitaadáskor nagyon szigorú szabályok szerint, és csak rendelkező nyilatkozat kíséretében használhatják fel az adományozott biológiai mintákat. Ezeket a mintákat csak szigorú protokoll alapján, és csak anonimizáltan lehet tárolni. A későbbi felhasználás során kifejezetten csak az adott kutatáshoz kapcsolható adatokhoz tartozó mintákkal lehet dolgozni.
Erről részletesen a
A mintaadás menete a Biobank hasznosságának segítése érdekében
című cikkünkben olvashat a Kedves Olvasó.
Fontosnak tartottuk megemlíteni az adatvédelemmel kapcsolatos nézőpontot, hogy a Kedves Olvasó tisztán lássa, hogy a biobankolás során ez az egyik legfontosabb szempont, szigorú szabályok szerint történik az adataink védelme.
Ösztönző-rendszer
Nos, mint minden területen, az életminőségünk javítása érdekében is létrehoztak ösztönző-rendszert.
2015-ben az ENSZ tagállamai a következőt tűzték ki célul:
2030-ra mindenki számára jobb és fenntartható jövő elérése.
17 pontból álló célkitűzésüknek a legfontosabb pontjai:
szegénység és éhezés megszüntetése,
az élelmezésbiztonság elérése,
a táplálkozás javítása,
a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása,
az egészséges élet biztosítása szerte a világban.
Ha végignézzük a célkitűzéseket pontról pontra, akkor mindenki számára egyértelművé válik, hogy a biobank, biobankolás nagyon szorosan kapcsolódik az ENSZ célkitűzésekhez, a jövő kulcsa! Hiszen mindegyik pont megvalósításához igenis szükséges és nélkülözhetetlen a biobank, biotechnológia.
Hogyan? Nézzük csak az utolsó pontot az egészséges élet biztosítását. Mit olvastunk eddig a biobankról? Tárhely, ahol génmintákat és szövetmintákat tárolnak. Nos, minél több ilyen mintát tudnak tárolni, minél több biobankban, minél korszerűbben, minél jobb technológiával, annál több kutató, orvos tud orvosbiológiai kutatásokat, vizsgálatokat végezni, Ebből pedig az következik, hogy nagyobb esély van rá, hogy a most még gyógyíthatatlan betegségek (rák, stb.), illetve a ritka betegségek vonatkozásában megtalálják a gyógyszert, vakcinát, ezekből pedig a leghatásosabb kezelést kialakítsák.
Nem utolsó szempont, hogy minél többen dolgoznak a közös ügy érdekében, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hamarabb megtalálják ezeket az ellenszereket.
Igen, tisztában vagyunk vele, hogy a biobankolás, biotechnológia költségvonzata nem csekély. Ebből következik, hogy a gazdaságilag jobb helyzetben lévő országokban valószínűsíthető az egészségesebb élet, jobb életminőség létrehozása hamarabb. De! Léteznek megoldások, melyek segíthetik a gazdaságilag nem olyan helyzetben lévő országokat is. Például a digitális megoldások: a digitális egészségmodellt hozzá kell igazítani az erőforrás korlátozott megoldásokhoz. Erről Kurt Zatloukal, az ausztriai Grazi Orvostudományi Egyetem patológiaprofesszora nyilatkozott.
A biomintákkal előállított adatok kulcsfontosságúak az egészségügyi rendszerek digitális átalakításához. Magyarul: reformálásához, hiszen így a kevésbé javadalmas országoknak is lehetőségük van a fejlődésre.
Zatloukal kiemelte a biobanki tevékenység egyik legfontosabb kihívását: a gyógyszeripar finanszírozást kell biztosítania, ehhez szükséges minél több génmintaadás, a már korábban említett előállítási okok miatt, hiszen azokból tudják az orvosok, kutatók a hatékony gyógyszereket feltalálni.
Valamiért a páciensek nem hajlandóak ezen mintákat rendelkezésre bocsátani. Pedig, ha jobban belegondolunk, ez a megoldás, innen tudják nyerni a szükséges információkat, adatokat.
Tehát, talán a legfontosabb feladat, az emberek gondolkodásmódján változtatni! Ezért van szükség minél több emberrel megismertetni a biobankot, biobankolást. Részletesen elmagyarázni, hogy hogyan tudunk tenni jövőnkért, a betegségek leküzdéséért.
Nem szabad olyat gondolnunk, mondanunk, hogy mi már éltünk eleget, velünk ez úgysem történhet meg! Ha másért nem, hát gyermekeink, unokáink jobb életének megteremtésére, egészséges életszínvonalának biztosítására gondoljunk, amit mi magunk is megtehetünk egy egyszerű mintaadással! Ez nem kerül nekünk pénzbe, viszont nekik az életüket menthetjük meg ezzel.
Nem ülhetünk otthon ölbe tett kézzel, és várjuk, hogy majd csak jobb lesz minden! Nem! Nem lesz jobb, ha mi magunk nem teszünk érte! Mitől lenne jobb? Hogy találná fel az a kutató a gyógyszert, ha nincs minta, amiből dolgozzon?
Nagyon egyszerűen összehasonlítható ez a véradással. Valakit súlyos baleset ért, vérveszteség, vérre van szüksége. Sajnos egyre kevesebben mennek vért adni. Miből adjanak vért nekik az orvosok, ha mi magunk nem megyünk el adni????
Azt nem lehet előállítani gyárban, stb. stb. Ahhoz az kell, hogy aki egészséges és megteheti, igenis menjen el, és adjon vért! Nem azért, hogy elmondhassa, hogy hányszoros véradó, stb. Nem! Azért, hogy beteg embertársainkon segítsünk. A génmintaadás is nagyon hasonló a véradáshoz.
Felteszem a kérdést: hogy várhatunk el megfelelő ellátást, ha nincs meg hozzá az az alapanyag, amit mi magunk tudunk adni? Szövet vagy génmintákat. Amiből aztán kitalálják a mi betegségeinkre a gyógyszert. Ilyen roppant egyszerű a dolog. Adni kell mintát, hogy kaphassunk gyógyszert.
Gazdasági nyelven fogalmazhatunk úgy is akár, hogy piaci cserekereskedelem. Kik a piaci szereplők:
1. én, mert szükségem lesz gyógyszerre, mert beteg leszek, vagy valakim beteg, de a gyógyszer előállításához génmintákra van szükség, abból tudják feltalálni a betegség ellenszerét. Ami viszont nálam van. Tehát adok, hogy később nekem is jobb legyen, és a ma még gyógyíthatatlan betegségeknek meg tudják találni az ellenszerét. Ha szerencsés vagyok, meg sok mintából tudnak dolgozni, akkor mire elér engem az a betegség, lehet, hogy már nem is gyógyíthatatlan.
2. biobankok, ahol tárolják a mintákat, amiből a kutatók feltalálják a betegségemre a gyógyszert.
Ezáltal mi is nagyon sokat tudunk tenni az egészségügyi rendszer ellátásának javításáért.
A technológiai fejlődés jótékony hatása
Szerencsére biobankolás folyamatosan fejlődik. Köszönhető ez az egyre korszerűbb technológiáknak, melynek hatására az alább felsorolt tényezők minél szélesebb körben elérhetőek:
automatizálás,
adatelemzés,
távgyógyászat.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a biobank hatékonysága függ a technológia fejlődésétől is.
A dominóelv hatása:
Mint azt már a fentiekben is fontosnak tartottuk hangsúlyozni, az egyik legfontosabb cél, hogy minél több minta álljon rendelkezésre. Ehhez pedig egyre több biobank létesítése szükséges, ahol ezeket a mintákat tárolni tudják. Ebből következik, hogy minél több munkaerő is szükségessé válik.
A dominóelv alapján, ha automatizálják a biobankok működését, és azok mesterséges (AI – Artificial Intelligence) intelligencia segítségével működnek, abban az esetben kevesebb emberi munkaerőre van szükség, melyből egyenesen következik, hogy kisebb költséggel, nagyobb hatékonysággal tudnak működni. Az automatizálásnak köszönhetően pedig kisebb a hibalehetőség előfordulása, javítja a minták nyomon követhetőségét, visszakeresési és szállítási lehetőségét.
A kutatók számára is nagyon lényeges szempont, hogy a biobankokból a mintákon keresztül minél értékesebb információkhoz jussanak. Az automatizálás ebben is hatékonyan nyújt segítséget, mivel az adatelemzés is a mesterséges intelligenciát használja a gyorsabb és pontosabb eredmény elérése érdekében.
A távegészségügy (home:) részleteit úgy gondoljuk nem nagyon kell részleteznünk a Kedves Olvasónak, hiszen a világjárvány (Covid-19) kapcsán a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg ennek “áldásos”, kényelmes és költséghatékony mivoltát.
Érdekességképpen szeretnénk megosztani a legfrissebb hírt ezzel a témával kapcsolatban:
A World Innovation Summit for Health (WISH) 2022 keretében tartott panelbeszélgetésen elhangzottak szerint a precíziós orvoslás, a biobankok segítségének köszönhetően mostanra már megelőző intézkedéseket kalkulálhatnak különböző betegségek gyógyítására. Természetesen akadémikusok, kutatók, egyetemek bevonásával. A hivatkozott cikkben – melyet a források megjelölésénél az utolsó helyen találhat a kedves Olvasó – részletesen beszámolnak arról, hogy milyen eredményeket értek el a precíziós orvoslás vonatkozásában.
Reméljük, hogy mostanra már a Kedves Olvasó is számára is egyértelművé vált, hogy mennyire fontos a Biobank, biobankolás. Ehhez képest még nagyon-nagyon kevesen ismerik ezt a fogalmat, intézményt, létesítményt. Ezért is lenne szükség ennek a nagyszerű kezdeményezésnek az elterjesztése minél szélesebb körben, valamint a mintaadás fontosságának felismerése.
A cím elolvasása után több kérdőjeles gondolat merülhet fel a Kedves Olvasóban:
Mi az a biobanking?
Hogyan kapcsolódik a modern orvosi kutatáshoz?
Miért fontos ez számomra?
Haladjunk sorban a kérdések megválaszolásával:
Biobanking, biobankolás
Biobank emberi, állati, növényi génminták tárhelye, melyek adatait (demográfiára – az egyén környezetére -, valamint a szervezetre, betegségre, egészségi állapotra vonatkozó adatok) felhasználva kutatók, orvosok, orvosbiológusok hatékony gyógyszereket tudnak feltalálni a ritka betegségekre, illetve a ma még gyógyíthatatlan betegségek vonatkozásában is hasonló célkitűzések vannak.
Az állati és növényi minták vonatkozásában pedig a kihalófélben lévő fajok megmentése a cél, valamint vannak olyan betegségek, melyeket állatok hordoznak, tőlük kapják el az emberek, ezek ellenszereinek a kutatására is használják őket.
Leegyszerűsítve: a biobank az a hely, ahol tárolják a levett mintákat, a biobankolás pedig, a mintagyűjtés, tárolás és mintakiadás folyamata. Ezekből a mintákból kutatók, orvosok, dolgoznak tovább egészségünk javítása, gyógyítása érdekében (ha az emberi mintákat nézzük).
És itt már meg is válaszoltuk azt a kérdést, hogy hogyan kapcsolódik a modern orvosi kutatáshoz. Hiszen gyógyszerkutatók, orvosok, orvosbiológusok dolgoznak ezekkel a mintákkal.
Biobankolás
Történelmi áttekintés
Azt mondják sokan, hogy ez egy új tudományág, holott valójában ez nem teljesen fedi a valóságot.
Hiszen, ha visszatekintünk a történelemben, már Mezopotámiában is megtalálható volt a mezőgazdaság megjelenésével. A kertek és a növénytermesztés a 3000 évvel ezelőtti Mezopotámiába nyúlik vissza.
A biobankolás tudománya azóta is egyre jobban fejlődik. Az eddig ismert védőoltásokat is a biobankolásnak köszönhetjük. Az elmúlt 30 évben gyorsult fel igazán, akkor kezdtek megalakulni az első valódi biobankok, és ez a fejlődés egyre csak felfelé ível azon a bizonyos képzeletbeli grafikonon.
Biobankolás fontossága, jelentősége
Máris elérkeztünk a harmadik kérdéshez, gondolathoz. Ahogy fentebb is említettük a védőoltások feltalálása is a biobankolás segítségével jött létre, csak még nem így hívták, de ahhoz is az emberi mintákra volt szüksége az orvosoknak, kutatóknak. Nem kell messzire visszanyúlnunk az időben, elég, ha a világjárványra gondolunk (Covid-19). Ennek az ellenszerét is a biobankolás közreműködésével találták meg, hiszen a korábbi hasonló betegségben már átesett páciensek sejtjeit, mintáit vizsgálták, kutatták.
Ennek a tudományágnak fejlődése napjainkban virágkorát éli, mert szerencsére egyre többen elismerik fontosságát. A technológiák fejlődésével, a biotechnológia egyre nagyobb térnyerésével párhuzamosan fejlődik a biobankolás is.. Egyre modernebb, költséghatékonyabb fagyasztókban tárolják a levett génmintákat, egyre nagyobb szerepet kap az adatok feldolgozásának szükségessége.
Elmondhatjuk, hogy a biobankoknak köszönhetően egyre több emberi életet sikerül megmenti, hiszen ezek az adatok, melyeket a biobankokban tárolnak, megfizethetetlen értékeket hordoznak magukban. Ugyanis ez biztosítja azt az infrastruktúrát, ami ahhoz szükséges, hogy a kutatók, orvosok végezhessék feladatukat, feltalálják a gyógyszereket a gyógyíthatatlan betegeségekhez (rák, cukorbetegség), valamint a ritka betegségekhez.
Ezekről sem szabad elfeledkeznünk, hiszen pont azért, mert ritkák, a gyógyszer előállítása is sokkal drágább, mint, mondjuk egy fájdalomcsillapítóé, amit mindenki használ.
Ahogy fentebb írtuk, a kutatók génmintákból dolgoznak, amiket a biobankok ezen célra specializált fagyasztóiban tárolnak. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kutatók nem a biobankokban végzik munkájukat, hanem laboratóriumokban.
Említettük, hogy egyre több biobank létesül. Vannak betegségekre specializálódott biobankok, erről bővebben a Biobank hasznossága a ritka betegségek vonatkozásában cikkünkben olvashat a Kedves Olvasó.
A technikai fejlődésnek köszönhetően a demográfiai adatok ma már számítógépen tárolhatók, egy adatbázisban. Ehhez természeten megfelelő adatvédelemre van szükség, szigorú előírások betartására, megbízható személyzetre. Mindezekről bővebben Az egészségügyi ellátás minőségének és hatékonyságának javítása a Biobank segítségével című cikkünkben olvashatnak.
Most már a Kedves Olvasó is választ kaphatott e témakörben esetlegesen felmerült kérdéseire. Reméljük, hogy most az a gondolat fogalmazódik meg Önben, hogy hogyan tud Ön segíteni akár a ritka betegségek gyógyításában, akár más módon részese lenni a jövő megmentésében.
Ehhez kétféleképpen tudunk hatékonyan hozzájárulni:
Génmintaadással, hiszen a nagy számok törvénye alapján, minél többen adunk mintát, annál nagyobb a valószínűsége, hogy sikeresen feltalálják a kutatók, orvosok, orvosbiológusok a hatékony ellenszert.
Minél több embernek (ismerős, rokon) elmondjuk, hogy létezik egy intézményrendszer/hálózat (biobank, biobankolás), melynek hasznos tevékenységével megoldást lehet találni a fent felsorolt betegségekre. Szerencsés esetben megértő emberekhez jut el az üzenet és mennek génmintát adni, még szerencsésebb esetben anyagi támogatásban is részesíteni tudják eme nagyszerű kezdeményezést. Vagy, ha az ismerősünk nem is, de hátha az ő ismerőse, cége, stb.
Bízunk benne, hogy összeállításunkkal sikerült Önt is meggyőznünk a biobank, biobankolás fontosságáról, és reméljük, hogy hamarosan Ön is a biobankot kedvelők, támogatók csoportjához fog tartozni.
Bizonyára Ön előtt is ismert az a szomorú tendencia, ami azt mutatja, hogy milyen nagy válságban van élővilágunk jövője. Ön is megtapasztalhatja ezeket a negatív környezeti változásokat.
Ebben a cikkünkben mutatunk be egy példát, hogyan tud segíteni egy biobank, hogy megmentsük növényvilágunkat a fenntartható jövő, gyerekeink jövője érdekében.
Felmerülhet a kérdés Önben:
Mi is az a biobank?
Legegyszerűbben így tudnám leírni: egy bank, ahova nem a pénzünket tesszük, hogy kamatozzon, hanem, őssejteket, emberi, állati génmintákat, növényekből vett mintákat, ezáltal segítve a kutatók munkáját, akik ezeket a mintákat vizsgálják, kutatják és ennek köszönhetően igyekeznek megtalálni a legkorszerűbb vakcinákat a betegségekre, a kihaló félben lévő állat- és növényfajok megmentésére.
Hogyan segít a Biobank a növényvilág megmentésében? Kezdeményezések bemutatása
Az alábbiakban megemlítünk egy kezdeményezést, ami segít rávilágítani, hogy egy biobanknak milyen szerepe van a növényvilág megmentésében:
Az ausztrália Nagy Korall-zátony kapujában, Port Douglasban álmodtak meg egy létesítményt, melynek célja a világ 800 korall fajtájának életben tartása, és gondozása.
Egy négy szintes intézményt képzeljen el a Kedves Olvasó, melyben megtalálhatóak lesznek: kiállítási területek, előadóterem, tantermek, valamint korszerű kutató- és laboratóriumi létesítmények is. Az ide látogatók élő korallzátonyokat láthatnak, valamint betekintést kapnak a koralltenyésztési szakértők mindennapos munkájába. Az épület formáját a gomba korall inspirálta, melyet jellegzetes sugárirányú uszonyok azonosítanak. Itt kap helyet a Living Coral Biobank.
Nagy Korall-zátony Ausztráliában
Bízunk benne, hogy fentiek figyelembevétel Önhöz is eljutott üzenetünk, mely szerint nagyon is hasznos feladatuk van a biobankoknak, bennük van a remény az élővilág megmentésére.
Amennyiben írásunk alapján még többet szeretne megtudni a biobankról, a honlapunkon csemegézve még több cikkeket talál a biobank témakörrel kapcsolatosan.
Weboldalunkon sütiket használunk, hogy a lehető legmegfelelőbb élményt nyújtsuk Önnek azáltal, hogy megjegyezzük az Ön preferenciáit és ismételt látogatásait. A "Mindet elfogadom" gombra kattintva Ön hozzájárul MINDEN cookie használatához. A "Cookie beállítások" menüpontban azonban ellenőrizhető hozzájárulást adhat.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.