Ebben a cikkünkben körbejárjuk az egyik legfelkapottabb témát, az őssejtbankolást. Megvizsgáljuk az előnyöket, a problémákat és a kihívásokat, hogy megpróbáljuk megérteni ezt a széles körben vitatott témát.

Egy méltán népszerű, gyorsan fejlődő kutatási területről beszélünk, mely világszerte rohamosan terjed, egyre többen látják szükségességét, fontosságát mind orvosbiológiai, kutatási szempontból, mind az őssejt terápiás kezelések szempontjából. 

Őssejtek

Az őssejtek a testben található speciális sejtek, amelyek képesek többféle sejttípusra alakulni, és így hozzájárulni a test regenerációjához és gyógyulási folyamataihoz. Az őssejteknek két fő típusa van: az embrió őssejtek és a felnőtt őssejtek.

Az embrió őssejtek a megtermékenyített petesejtben (zigótában) találhatók, és az embrió kialakulása során az összes sejttípust előállítják. Az embrió őssejtek pluripotensek, vagyis képesek mindenféle sejttípussá alakulni, beleértve az izom-, ideg-, vér- és szöveti sejteket is.

A felnőtt őssejtek a test különböző szöveteiben találhatók, például a csontvelőben, a bőrben, a májban és az izmokban. A felnőtt őssejtek általában multipotensek, vagyis csak bizonyos sejttípusokat képesek előállítani, de nem tudnak mindenféle sejttípussá átalakulni.

Az őssejtek fontos szerepet játszanak az emberi test regenerációjában és gyógyulási folyamataiban. Így számos betegség kezelésére használhatók. Őssejtek alkalmazhatók a vérképző rendszer betegségeinek, mint például a leukémia, limfóma és a vérszegénység kezelésére. Az őssejteket használják továbbá az immunrendszer zavarainak kezelésére, beleértve az autoimmun betegségeket is. Az őssejtek potenciálisan gyógyító hatása miatt jelenleg kutatások folynak további betegségek, például a Parkinson-kór, cukorbetegség, szívbetegségek, izomdisztrófiák és süketség kezelésére is.

Érdekesség, hogy számos őssejt származik olyan szövetből, mely csak egyszer fordul elő az élet folyamán és nem regenerálódik újra – fogzománc, méhlepény és köldökzsinór, izomszövetek.

Őssejtbank – Biobank – Életbank

Az őssejteket biobankban tárolják, megfelelő körülmények között, az előírt szigorú szabályok betartása mellett. 

Az így nyert adatokból, információkból dolgoznak tovább kutatók, orvosok, orvosbiológusok  a ritka betegségek gyógyítása érdekében. 

Az őssejtek különleges tulajdonságai miatt egyre népszerűbb és gyorsan növekvő szektorról van szó. Ezért egyre több őssejtbankban tárolják ezeket a mintákat, amelyeket később kezelési célokra használnak fel. Az őssejtbankokban raktározott őssejtek számos kutatási lehetőséget kínálnak az egészségügyi kutatók számára, példaként említve: 

• gyógyszerfejlesztés,
• sejttárpia,
• regeneratív gyógyászat,
• toxikológia,
• genetikai kutatások,
• immunrendszer kutatása,
• személyre szabott terápiák,
• fejlődésbiológia

Milyen előnyökkel járhat, ha megőrizzük az őssejteket? 

• A szervezet saját őssejtjei többféle betegség kezelésére képesek. Ma már közel száz betegséget és rendellenességet tudnak kezelni őssejtekkel – beleértve a vérbetegségeket, az immunrendszeri rendellenességeket, a genetikai rendellenességeket és a daganatos betegségeket. Egyes esetekben gerincsérülések is kezelhetők őssejtekkel, vagy akár szívszövetek újrateremthetők, úgy, hogy a test sajátjaihoz hasonlítsanak anélkül, hogy fent állna az össze nem illő szövetek veszélye.
• A köldökzsinórvér ideális forrás az őssejtek biztonságos gyűjtésére – anyát és babát sem károsítja. Fő előnye, hogy jóval több őssejtet tartalmaz, mint a hagyományos csontvelő. 

• Az őssejtbankokban szigorú nyilvántartás szerint, anonimizáltan tárolják az őssejteket, így egyszerűen, célirányosan történhet a kiválasztás az adott mintagyűjteményből.

Őssejtbanki problémák

• Az emberi betegségek kezelése kapcsán  egyre nagyobb szükség lesz az őssejtekre, kvázi az őssejtek megőrzésére. Az őssejtek klinikai gyógyászatban való alkalmazása miatt – az ugrásszerűen megnövekedett felhasználási igényeket figyelembe véve –  egyre több őssejt-biobank létrehozása válik szükségessé. Minden eddiginél fontosabb lesz alternatív technikák kifejlesztése a sejtek megőrzésére – még a múltban gyűjtött és sikeresen megőrzött sejtek esetében is.
• A biobankok működtetése egyedi infrastruktúrát, valamint speciális szakképzettséget igényel. Megfelelő protokoll használatának hiánya (fagyasztás, tárolás, visszaolvasztás) a sejtek károsodásához vezethet. 
• Az orvosi és tudományos fejlődés előrehaladtával egyre súlyosabb feladatként jelentkezik az etikai és adatvédelmi kérdések megválaszolása.  

Őssejtbanki kihívások

• Az őssejtbanki tevékenység egyik legnagyobb kihívása a jó minőségű őssejtek beszerzése. Az őssejteket egészséges és betegségektől mentes szövetből kell gyűjteni. Megfelelően kell feldolgozni és tárolni is, hogy megőrizzék hatásosságukat.
• Egy másik kihívás annak biztosítása, hogy az őssejtbankok és a benne tárolt minták, valamint a hozzájuk kapcsolt adatok könnyen elérhetőek legyenek minden érintett számára. A magán őssejtbankok egyes betegek számára költségesek lehetnek, míg az állami bankok nem biztos, hogy képesek kielégíteni az őssejtek iránti keresletet. 

Konklúzió

Figyelembe véve azt a tényt, miszerint a tudományos közösség és az orvostudomány is egyre nagyobb érdeklődést mutat az őssejtek iránt, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy növelné az őssejtek iránti keresletet, ha könnyen hozzáférhető és jó minőségű mintagyűjtemény állna rendelkezésre., Az elérhető  őssejtbankok számának növekedésével a hozzájuk kapcsolódó költségek is csökkenhetnének, elérhetővé válna azok számára is, akik ezt korábban nem engedhették meg maguknak. 

Mivel az őssejtterápia az élet számos területére hatással van, egyre több helyen elismerik, felismerik jótékony hatását, fontosságát, kijelenthető, hogy a  tudomány működéséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen szerepet játszanak a biobankok, és a biobankolás.

Források: