WiFi vs LAN?

WiFi vs. Vezetékes LAN a biobank-felügyeletben: Miért kritikus, hogy megbízható hálózati kapcsolatot építsünk?

A biobank felügyelet, hűtőmonitoring és labor-környezetek automatizált felügyelete olyan környezet, ahol az adatkapcsolat folytonossága, az azonnali riasztás és az adatintegritás nem csupán felhasználói elvárás, hanem szabályozási követelmény (GMP, GLP, auditálhatóság). Ebben a kontextusban a hagyományos WiFi-technológia sokszor nem tudja garantálni azt a stabilitást, amelyet kritikus rendszerek igényelnek. Ezzel szemben a vezetékes LAN (Ethernet / PoE-képes szenzorok) jelentős előnyöket kínálnak.

Az alábbiakban részletesen összehasonlítjuk a két megoldást, és bemutatjuk, miért célszerű a LAN-alapú felügyeleti infrastruktúra alkalmazása a biobank- és laborhűtő rendszerekben.

1. Fizikai közeg, interferencia és jelstabilitás

  • A WiFi jelet levegőn keresztül (rádiós közegen) továbbítjuk, ami alapvetően érzékeny fizikai akadályokra (falak, fémfelületek, elektromos zaj, vízrétegek) és interferenciára (más WiFi hálózatok, vezeték nélküli eszközök).
  • A vezetékes LAN esetén a jel egy jól definiált elektromos/adatkábel útvonalon halad, amelyet nem befolyásol a környezeti rádiózavar.
  • A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a WiFi-szenzorok esetén rövid adatkapcsolati kimaradások — kliensek újraasszociálása, jelerősség-ingadozás, csatornaváltás – előfordulhatnak, míg a LAN-hálózat esetén ezek a jelenségek gyakorlatilag kizártak.

Az „A Comparative Analysis of Wired and Wireless Data Communication Technologies” tanulmány is kiemeli, hogy a vezetékes technológiák megbízhatóságban és biztonságban ma is versenyelőnyt élveznek a vezeték nélküli megoldásokkal szemben. datacomjournal.com

2. Késleltetés, jitter, csomagvesztés és riasztási reakcióidő

  • A felügyeleti rendszerek esetében nem elég az átlagos késleltetés (latency), hanem annak ingadozása (jitter) és a csomagvesztés esélye is kritikus tényezők.
  • A vezetékes rendszerek alacsony késleltetést (1–2 ms vagy ennél kevesebb) és kis jittert biztosítanak, miközben a csomagvesztés elhanyagolható.
  • A WiFi-hálózatoknál a késleltetés 10–100 ms között mozoghat, és gyakori újraküldések, ütközések és áttérési mechanizmusok (CSMA/CA) növelik a jittert és csomagvesztést.

Ez különösen kritikus, ha a rendszer gyakori adatküldési protokollal dolgozik, vagy ahol riasztási események azonnali továbbítása elengedhetetlen.

3. Adatintegritás, redundancia és hibatűrés

  • A LAN-megoldás lehetővé teszi redundáns útvonalak (dupla kábel, switch-duplikáció), failover topológiák, szegmentálás VLAN-okkal, QoS-beállításokkal.
  • A WiFi-hálózatnál bár lehet több AP-t telepíteni, a roaming vagy csatornaváltás átmeneti adatkapcsolati kieséseket okozhat.
  • Amikor rádiós kliens vált AP-t, ideiglenes kimaradás áll elő — és ez a bizonytalanság elfogadhatatlan lehet egy biobanki hűtőrendszer felügyeleténél.

Egy technikai dokumentum, “Wired vs Wireless Particle Monitoring Systems,” kiemeli, hogy a vezetékes rendszerek jobban kezelik az adatátviteli integritást és szabályozási követelményeket, különösen labor- és tisztatéri környezetekben. golighthouse.com

4. Energiaigény, tápellátás és karbantartás

  • A WiFi-szenzorok gyakran akkumulátorról vagy külön tápellátásról üzemelnek. A rádióhasználat (kapcsolódás, adatküldés) jelentős energiafogyasztással jár, amely csökkentheti az akkumulátor élettartamát.
  • A LAN-szenzoroknál lehetőség van PoE (Power over Ethernet) alkalmazására: az adat és a táp ugyanazon kábelen jut el a szenzorhoz. Így nincs szükség külön tápegységre vagy akkumulátorokra, és az eszközök hosszú távon stabilan üzemelhetnek minimális karbantartással.
  • Ezzel együtt a LAN-szenzorok hosszabb élettartamot és kisebb karbantartási igényeket kínálnak.

Az „Upsite – Wired vs Wireless Monitoring” cikk is hangsúlyozza, hogy az akkumulátormentes (wired) szenzorok hosszabb aktív élettartamot biztosítanak, és alacsonyabb üzemeltetési költséggel működnek. upsite.com

5. Skálázhatóság, hálózati terhelés és menedzsment

  • A WiFi rendszerben a szenzorok osztoznak a rendelkezésre álló rádiós kapacitáson, és a hozzáférési pont (AP) feldolgozási és sávszélesség-képessége határt szab a csatlakoztatható eszközök számára.
  • A LAN-hálózatban minden port dedikált kapacitást kap, és a switch-topológiák (uplink-ek, trunkok, VLAN-ok) segítenek a nagy rendszerek kiszámítható kezelésében.
  • Nagyszámú szenzor esetén a WiFi könnyen torlódásba és sávszélesség-problémákba ütközhet; a LAN architektúra viszont jól skálázódik strukturált módon.

A VergeSense blog is rámutat, hogy a vezetékes szenzorok stabilabb adatátvitelt, alacsonyabb késleltetést és nagyobb pontosságot tesznek lehetővé, mivel nem érzékenyek rádiós interferenciára. vergesense.com

6. Biztonság, adatvédelem és támadhatóság

  • A LAN-hálózat fizikailag védhető, a támadó programok számára nehezebb a hozzáférés az adatokhoz. A kapcsolat fizikai kábelek mentén halad, így az adatok nem „kint a levegőben” terjednek.
  • A WiFi hálózat meglehet, hogy egy tágabb rádiós területen belül is érzékelhető (esetleg kívülről is), de nagyobb lehet a kockázata a lehallgatásnak, jammelésnek vagy egyéb támadásoknak.
  • Bár a WiFi-t modern titkosításokkal (WPA2, WPA3) védik, a konfigurációs hibák gyakran biztonsági réseket hagynak nyitva.
  • Ezen szempontból egy vezetékes rendszer előnyt élvez, különösen olyan kritikus környezetben, ahol az adatbiztonság és auditálhatóság alapfeltétel.

7. Példák, iparági eszközök: Monnit és Comet

Monnit

  • A Monnit vállalat aktívan kínál WiFi (pl. Monnit Next Wi-Fi Sensors) és vezetékes megoldásokat.
  • A Monnit WiFi szenzorok gyors telepíthetőséget és rugalmasságot kínálnak, de ugyanakkor nem garantálják a vezetékes rendszerekhez hasonló állandó adatfolyamot.
  • A Monnit eszközök összehasonlító oldala (Sensor Comparison) részletesen mutatja a különféle kommunikációs opciók előnyeit és kompromisszumait, beleértve vezetékes és vezeték nélküli technológiákat. Monnit

Comet

  • A Comet kínál WiFi interfésszel rendelkező szenzorokat, amelyek képesek méréseket végezni és adatokat továbbítani WiFi-n keresztül (pl. 5 perces intervallumokkal). cometsystem.com
  • Ugyanakkor a Comet termékpalettán szerepel Ethernet / PoE-kompatibilis verzió is (Ethernet interface, PoE támogatás néhány modellnél) – ami lehetőséget ad a vezetékes integrációra.
  • Bár a WiFi-s Comet szenzorok egyszerű telepítést kínálnak ott, ahol WiFi már adott, a technikai kompromisszumok (késleltetés, adatkimaradás, interferencia) érvényesek rájuk is.

8. Összegzés és ajánlás

A biobank felügyeleti rendszerek esetében — ahol a minták értéke, az adatbiztonság és a jogszabályi megfelelés kritikus — a választás komoly mérlegelést igényel. A fenti technikai érvek alátámasztják, hogy:

  • A WiFi-alapú szenzorhálózat kényelmes és gyors telepítést kínál, de nem garantálja a folyamatos, determinisztikus adatkapcsolatot, amely egy hűtőmonitoring rendszer alapfeltétele lehet.
  • A vezetékes LAN (Ethernet / PoE) megoldás stabil, alacsony késleltetésű, redundáns felépítésű, alacsony karbantartási igényű, magas adatbiztonságú és auditálható adatfolyamot biztosít.
  • A Monnit és Comet példák rámutatnak: ipari szereplők is alkalmaznak mindkét technológiát – de amikor a megbízhatóság a döntő kritérium, a LAN-megoldások dominálnak.
  • Célszerű lehet hibrid architektúrát alkalmazni: kritikus pontokon vezetékes szenzorok (pl. ultramélyhűtők), kisebb adatforgalmú, kevésbé kritikus helyeken WiFi-s kiegészítők.

Monnit szolgáltatásai és az iMonnit szoftver kiemelkedő előnyei

Monnit szolgáltatásai és az iMonnit szoftver kiemelkedő előnyei

A Monnit cég a vezeték nélküli érzékelők és monitorozási megoldások piacának egyik vezető szereplője, amely innovatív technológiát kínál számos iparág számára. Különösen fontos szerepet játszanak a biobankokban, ahol a mélyhűtő berendezések és helyiségek hőmérsékletének pontos és megbízható monitorozása elengedhetetlen. Az iMonnit felhőalapú szoftver és az ehhez kapcsolódó szenzorok széleskörű alkalmazhatóságot és egyszerű kezelhetőséget biztosítanak a felhasználók számára.

Az iMonnit szoftver hasznossága

Az iMonnit szoftver kiemelkedő előnye a valós idejű adatmegjelenítés, amely lehetővé teszi a hőmérséklet és más környezeti paraméterek folyamatos nyomon követését. A felhasználók bármikor hozzáférhetnek az adatokhoz egy intuitív és könnyen kezelhető felületen keresztül, amely asztali számítógépeken és mobil eszközökön egyaránt elérhető. Az adatok elemzése és megosztása egyszerűen történhet, megkönnyítve a döntéshozatalt és a problémák gyors kezelését.

Értesítési lehetőségek és skálázhatóság

Az iMonnit rendszer értesítési lehetőségei rendkívül sokrétűek, hogy minden felhasználói igényt kielégítsenek. A rendszer konfigurálható e-mailes, SMS-es és push értesítések küldésére, amelyek azonnali figyelmeztetést nyújtanak, ha a hőmérséklet vagy más paraméterek eltérnek a megadott értékektől. Ez a skálázhatóság különösen hasznos, mivel lehetővé teszi a kis- és nagyvállalatok számára, hogy igényeikhez igazítsák a monitorozási megoldásokat.

A szenzorok és kapcsolatok sokrétűsége

A Monnit által kínált szenzorok széles választéka lehetővé teszi a különböző felhasználási területeken történő alkalmazást. A hőmérséklet-szenzorok mellett páratartalom-, mozgás-, és nyomásérzékelők is elérhetők, amelyek mind hozzájárulnak a környezet átfogó monitorozásához. A rádiófrekvenciás technológia alkalmazása révén ezek az eszközök vezeték nélküli kapcsolatot biztosítanak, ami egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a telepítést és az üzemeltetést.

Adattovábbítás sokszínűsége

Az iMonnit rendszer támogatja az adattovábbítás különböző formáit, beleértve a LAN és GSM csatlakozást is. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a rendszer bárhol működjön, függetlenül attól, hogy milyen infrastruktúra áll rendelkezésre. A GSM technológia különösen előnyös olyan helyszíneken, ahol a hagyományos hálózati kapcsolat nem elérhető.

Előnyök a biobankok számára

A biobankokban a mélyhűtő berendezések és helyiségek hőmérsékletének pontos monitorozása létfontosságú a tárolt minták minőségének és épségének megőrzése érdekében. Az iMonnit szoftver és a Monnit szenzorok kombinációja biztosítja a folyamatos és megbízható adatgyűjtést, valamint az azonnali értesítéseket, ha bármilyen rendellenesség lép fel. Ez lehetővé teszi a gyors reagálást és a potenciális veszteségek minimalizálását.

Összességében a Monnit és az iMonnit megoldásai kiváló választást jelentenek azok számára, akik megbízható és rugalmas monitorozási megoldásokat keresnek a biobankok vagy más iparágak számára. A valós idejű adatok, a könnyű kezelhetőség, az értesítési lehetőségek és a sokoldalú technológiai megoldások mind hozzájárulnak a hatékony és biztonságos működéshez.

Biobankfelügyelet

Diszpécseri szolgálat jelentősége

A diszpécserszolgálat jelentősége a biobankok üzemeltetésében

A biobankok kulcsszerepet töltenek be a modern orvosbiológiai kutatásban: biológiai mintákat, köztük vért, szöveteket, DNS-t és sejtvonalakat tárolnak hosszú távon, szigorúan szabályozott körülmények között. A minták tudományos értékének megőrzése érdekében elengedhetetlen a stabil hőmérséklet, páratartalom és biztonsági feltételek fenntartása. Ebben a feladatban kulcsszerepet játszik a diszpécserszolgálat, amely folyamatos felügyeletet és gyors reagálást biztosít a biobank működéséhez.

 

A diszpécserszolgálat szerepe a biobankokban

  1. 24/7 felügyelet:
    A biobankok által használt tárolóeszközök, mint a -80 °C-os fagyasztók és folyékony nitrogénes tartályok, folyamatos ellenőrzést igényelnek. A diszpécserszolgálat 0-24-ben figyeli a műszerek állapotát, a hőmérséklet-változásokat, a páratartalmat és az elektromos áramellátást.
  1. Riasztáskezelés:
    Amennyiben bármilyen paraméter eltér a megengedett határértékektől, a rendszer automatikus riasztást generál. A diszpécserek ilyenkor azonnal értesítik az ügyeletes technikust vagy laboratóriumi szakembert, hogy mielőbb megtörténhessen a beavatkozás.
  1. Jegyzőkönyv:
    Sürgős helyzetben, mint például egy tárolóberendezés meghibásodása esetén, a diszpécserszolgálat az ügyeletes személyzet értesítése mellett koordinálja a biológiai minták áthelyezését egy előre kijelölt tartalék tárolóeszközbe, minimalizálva ezzel a veszteség kockázatát.
  1. Kommunikációs csomópont:
    A diszpécserszolgálat biztosítja a kommunikációt a különböző egységek között: értesíti a karbantartókat, a laborvezetőket és a rendszeradminisztrátorokat, és segíti a gyors és koordinált reagálást.
  1. Dokumentáció és megfelelőség:
    Minden eseményről, riasztásról és beavatkozásról részletes napló készül, amely megfelel a minőségbiztosítási és szabványi (pl. ISO 20387) követelményeknek. Ez nemcsak az auditálhatóság szempontjából fontos, hanem a belső folyamatok fejlesztésében is.
  1. Preventív karbantartás:
    A rendszerekből érkező adatok alapján a diszpécserek figyelmeztethetnek a közelgő karbantartási igényekre, ezáltal csökkenthető a meghibásodás kockázata, és előre tervezhető a technikai szervizelés.

Ember és technológia egyensúlya

A biobankokban alkalmazott szenzorhálózatok, adatgyűjtő rendszerek (pl. iMonnit, CheckMK) hatalmas mennyiségű információt szolgáltatnak. A diszpécserek nem csupán figyelik az érkező adatokat, hanem emberi tapasztalattal értelmezik is azokat. Képesek összefüggéseket felismerni, prioritásokat megállapítani és eldönteni, hogy mikor kell azonnali beavatkozást kezdeményezni.

Kritikus helyzetek kezelése

Képzeld el, hogy egy fagyasztó hõmérséklete meghaladja a megengedett szintet, mondjuk 3 °C-kal nő. A rendszer automatikusan riaszt, de a diszpécserek azok, akik felismerik, hogy a hiba valóban veszélyezteti a mintákat, és azonnal értesítik az ügyeletet. Egyes esetekben a mintákat manuálisan át kell helyezni tartalék tárolókba, ami csak gyors és pontos emberi koordinációval kivitelezhető.

Jövőkép

A diszpécserszolgálat szerepe a jövőben tovább erősödhet. A mesterséges intelligencia és prediktív analitika bevonásával a diszpécseri döntéshozatal még gyorsabb és pontosabb lehet, miközben a humán jelenlét biztosítja a rugalmasságot és a kritikus helyzetekben szükséges kreativitást.

Záró gondolatok

A biobankok működése és megbízhatósága elképzelhetetlen lenne egy professzionális diszpécserszolgálat nélkül. Nem pusztán technikai felügyeletet biztosítanak, hanem a kutatási minták értékének és integritásának őrei is. A technológia és emberi szakértelem egymást erősítve biztosítja a jövő orvosbiológiai kutatásainak egyik legfontosabb alapját: a minták minőségének megőrzését.

Biobankfelügyelet

Biobank – Őssejtbank – Életbank

Helia-D Tudástár - Az örök fiatalság receptje: Őssejtek nyom

Ebben a cikkünkben körbejárjuk az egyik legfelkapottabb témát, az őssejtbankolást. Megvizsgáljuk az előnyöket, a problémákat és a kihívásokat, hogy megpróbáljuk megérteni ezt a széles körben vitatott témát.

Egy méltán népszerű, gyorsan fejlődő kutatási területről beszélünk, mely világszerte rohamosan terjed, egyre többen látják szükségességét, fontosságát mind orvosbiológiai, kutatási szempontból, mind az őssejt terápiás kezelések szempontjából. 

Őssejtek

Az őssejtek a testben található speciális sejtek, amelyek képesek többféle sejttípusra alakulni, és így hozzájárulni a test regenerációjához és gyógyulási folyamataihoz. Az őssejteknek két fő típusa van: az embrió őssejtek és a felnőtt őssejtek.

Az embrió őssejtek a megtermékenyített petesejtben (zigótában) találhatók, és az embrió kialakulása során az összes sejttípust előállítják. Az embrió őssejtek pluripotensek, vagyis képesek mindenféle sejttípussá alakulni, beleértve az izom-, ideg-, vér- és szöveti sejteket is.

A felnőtt őssejtek a test különböző szöveteiben találhatók, például a csontvelőben, a bőrben, a májban és az izmokban. A felnőtt őssejtek általában multipotensek, vagyis csak bizonyos sejttípusokat képesek előállítani, de nem tudnak mindenféle sejttípussá átalakulni.

Az őssejtek fontos szerepet játszanak az emberi test regenerációjában és gyógyulási folyamataiban. Így számos betegség kezelésére használhatók. Őssejtek alkalmazhatók a vérképző rendszer betegségeinek, mint például a leukémia, limfóma és a vérszegénység kezelésére. Az őssejteket használják továbbá az immunrendszer zavarainak kezelésére, beleértve az autoimmun betegségeket is. Az őssejtek potenciálisan gyógyító hatása miatt jelenleg kutatások folynak további betegségek, például a Parkinson-kór, cukorbetegség, szívbetegségek, izomdisztrófiák és süketség kezelésére is.

Érdekesség, hogy számos őssejt származik olyan szövetből, mely csak egyszer fordul elő az élet folyamán és nem regenerálódik újra – fogzománc, méhlepény és köldökzsinór, izomszövetek.

Őssejtbank – Biobank – Életbank

Az őssejteket biobankban tárolják, megfelelő körülmények között, az előírt szigorú szabályok betartása mellett. 

https://biobankfelugyelet.hu/a-minosegi-biobanki-tevekenyseg-kulcsa

Az így nyert adatokból, információkból dolgoznak tovább kutatók, orvosok, orvosbiológusok  a ritka betegségek gyógyítása érdekében. 

Az őssejtek különleges tulajdonságai miatt egyre népszerűbb és gyorsan növekvő szektorról van szó. Ezért egyre több őssejtbankban tárolják ezeket a mintákat, amelyeket később kezelési célokra használnak fel. Az őssejtbankokban raktározott őssejtek számos kutatási lehetőséget kínálnak az egészségügyi kutatók számára, példaként említve: 

  • gyógyszerfejlesztés,
  • sejttárpia,
  • regeneratív gyógyászat,
  • toxikológia,
  • genetikai kutatások,
  • immunrendszer kutatása,
  • személyre szabott terápiák,
  • fejlődésbiológia

Milyen előnyökkel járhat, ha megőrizzük az őssejteket? 

  • A szervezet saját őssejtjei többféle betegség kezelésére képesek. Ma már közel száz betegséget és rendellenességet tudnak kezelni őssejtekkel – beleértve a vérbetegségeket, az immunrendszeri rendellenességeket, a genetikai rendellenességeket és a daganatos betegségeket. Egyes esetekben gerincsérülések is kezelhetők őssejtekkel, vagy akár szívszövetek újrateremthetők, úgy, hogy a test sajátjaihoz hasonlítsanak anélkül, hogy fent állna az össze nem illő szövetek veszélye.
  • A köldökzsinórvér ideális forrás az őssejtek biztonságos gyűjtésére – anyát és babát sem károsítja. Fő előnye, hogy jóval több őssejtet tartalmaz, mint a hagyományos csontvelő. 
  • Az őssejtbankokban szigorú nyilvántartás szerint, anonimizáltan tárolják az őssejteket, így egyszerűen, célirányosan történhet a kiválasztás az adott mintagyűjteményből.

Őssejtbanki problémák

  • Az emberi betegségek kezelése kapcsán  egyre nagyobb szükség lesz az őssejtekre, kvázi az őssejtek megőrzésére. Az őssejtek klinikai gyógyászatban való alkalmazása miatt – az ugrásszerűen megnövekedett felhasználási igényeket figyelembe véve –  egyre több őssejt-biobank létrehozása válik szükségessé. Minden eddiginél fontosabb lesz alternatív technikák kifejlesztése a sejtek megőrzésére – még a múltban gyűjtött és sikeresen megőrzött sejtek esetében is.
  • A biobankok működtetése egyedi infrastruktúrát, valamint speciális szakképzettséget igényel. Megfelelő protokoll használatának hiánya (fagyasztás, tárolás, visszaolvasztás) a sejtek károsodásához vezethet. 
  • Az orvosi és tudományos fejlődés előrehaladtával egyre súlyosabb feladatként jelentkezik az etikai és adatvédelmi kérdések megválaszolása.  

Őssejtbanki kihívások

  • Az őssejtbanki tevékenység egyik legnagyobb kihívása a jó minőségű őssejtek beszerzése. Az őssejteket egészséges és betegségektől mentes szövetből kell gyűjteni. Megfelelően kell feldolgozni és tárolni is, hogy megőrizzék hatásosságukat.
  • Egy másik kihívás annak biztosítása, hogy az őssejtbankok és a benne tárolt minták, valamint a hozzájuk kapcsolt adatok könnyen elérhetőek legyenek minden érintett számára. A magán őssejtbankok egyes betegek számára költségesek lehetnek, míg az állami bankok nem biztos, hogy képesek kielégíteni az őssejtek iránti keresletet. 

Konklúzió

Figyelembe véve azt a tényt, miszerint a tudományos közösség és az orvostudomány is egyre nagyobb érdeklődést mutat az őssejtek iránt, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy növelné az őssejtek iránti keresletet, ha könnyen hozzáférhető és jó minőségű mintagyűjtemény állna rendelkezésre., Az elérhető  őssejtbankok számának növekedésével a hozzájuk kapcsolódó költségek is csökkenhetnének, elérhetővé válna azok számára is, akik ezt korábban nem engedhették meg maguknak. 

Mivel az őssejtterápia az élet számos területére hatással van, egyre több helyen elismerik, felismerik jótékony hatását, fontosságát, kijelenthető, hogy a  tudomány működéséhez, fejlődéséhez nélkülözhetetlen szerepet játszanak a biobankok, és a biobankolás.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90ssejt

https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20190517/kell-ez-nekunk-ossejt-eletmento-megis-csak-a-gazdagok-kivaltsaga-1078143

Mi is az a biobank?

Mi is az a biobank?

Biobank – DNS

Van Önnek gyermeke? Unokája? Kedvenc házi barátja, egy szőrös, négy lábon ugráló, bolondos, játékos társa? Ha ezekre a kérdésekre igennel felelt, akkor, ahogy a kis hercegben is olvashattuk, felelősséggel tartozunk értük. Ez a feladat nemcsak az ellátásukra, felnevelésükre vonatkozik. Mert a gyermeknek is lesz gyermeke, unokája. A cél pedig megteremteni leszármazottaink számára az egészséges jövőt. 

Akkor vagyunk felelősségteljesek, ha előre gondolkodunk, “áldozatot hozunk”, ezzel a jövő nemzedékének, élővilágának adunk nagyobb lehetőséget a gyógyulásra, gyógyításra. Hogyan? Van egy intézményi hálózat, melynek neve: biobank. Ez a létesítmény segít nekünk, örököseinknek, az élővilág jövőjének megmentésében. Szöveti mintákat gyűjtünk, hangsúlyozva, hogy minél többet, hiszen annál nagyobb eséllyel tudjuk a betegségeket diagnosztizálni és gyógyítani. 

Tulajdonképpen mi is a biobank?  A biobank biológiai minták és adatok – emberi minták esetében a donor hozzájárulásával -, valamint az ezekhez kapcsolódó információk szisztematikusan, kutatási célokra szervezett tárháza. Az adatokat kérdőívek segítségével, a mintavétel során, orvosi vizsgálat keretében vagy kórházi kezelés alkalmával gyűjtik, és a törvényben előírt, megfelelő adatfeldolgozási és adatkezelés gyakorlatnak megfelelően tárolják. 

Természetesen nem csak emberi mintákat tárolhatunk biobankokban. Léteznek ilyen gyűjtemények növényi, állati mintákból, de létezik biobank a ritka fajok megmentésére, őstörténeti biobankok, és digitális biobankok is. 

Hogyan lehet gyógyítani a biobank segítségével?

A minták és a kapcsolódó adatok az orvosi kutatások fontos forrását képezik. A minták felhasználhatók például a betegségek kialakulásának tanulmányozására vagy új diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és igazolására. A minta- és adathalmazok felhasználhatók a személyre szabott orvoslás fejlesztéséhez is, amelynek célja a betegségek megelőzése, felismerése és kezelése az egyes betegekhez egyénileg igazodó módon.

Kiváló példa erre a covid: új gyógyszert, vakcinát kellett feltalálni, a biobankok segítségének köszönhetően rendelkezésre álltak génminták, így nem kellett a kutatóknak hosszú hónapokig, vagy évekig gyűjteni a jó minőségű mintákat, kikérhették őket és megkezdhették a kísérletezést, melynek következtében viszonylag rövid időn belül meg is találták a vakciná(ka)t ellene.

A meglévő mintagyűjtemények egészségügyi kutatásokban történő kiterjedt felhasználása számos előnnyel jár. A donorokat nem kell ismételten felkérni, hogy vegyenek részt felmérésekben és adományozzanak új mintákat. Ugyanakkor, a nagy ráfordítással gyűjtött minták hatékonyabban felhasználhatók kutatási célokra, elősegítve ezzel a jobb kezelések és gyógyszerek kifejlesztését. A fejlesztési tevékenységeket a gyógyszeripari vállalatokkal együttműködve lehet végezni, így a kutatási eredményeket hatékonyabb kezelésekbe és gyógyszerekbe lehet átültetni. 

Ha követi írásainkat, betekinthet a biobankolás világába, megismerheti a biobankok típusait, láthatja hogyan segít a ritka betegségek gyógyításában és a jővő ígéretét hordozó személyreszabott orvoslásban. De, képet kaphat a biobankok működéséről és a felhasznált eszközök munkafolyamatokról is.