dreamstime_m_135633595 (Medium 2524x1188)

fejlődés

Monnit vezeték nélküli szenzor és iMonnit felügyeleti rendszer működési elve

Szerző:

Monnit vezeték nélküli szenzor és iMonnit felügyeleti rendszer működési elve

A Monnit rendszer alapja egy vezeték nélküli szenzorhálózat, amely a hűtött vagy fagyasztott mintatároló eszközök — például ULT (ultra-low temperature, –80 °C) fagyasztók — működését folyamatosan figyeli.

A Monnit wireless szenzor (pl. ALTA Wireless Temperature Sensor) az ULT-térbe telepítve egy külső hőmérséklet-ellenálláshoz (RTD vagy termisztor) csatlakozik, amelyet úgy vezetnek be a kamrába, hogy ne befolyásolja a zárást vagy a hőszigetelést. A szenzor meghatározott időközönként méri és rögzíti a hőmérsékletet, majd az adatokat rádiós frekvencián (ISM 868 MHz) keresztül továbbítja a Monnit Ethernet vagy GSM Gateway felé.

A gateway az adatok gyűjtőpontja:

  • fogadja a szenzorjelzéseket,
  • titkosított formában (AES-128) továbbítja azokat az iMonnit Cloud platformra,
  • biztosítja a kapcsolatot a helyi hálózat és a Monnit felhő között.

Az iMonnit online monitoring szoftver (https://imonnit.com) a gateway által továbbított adatokat valós időben feldolgozza és megjeleníti. A rendszer:

  • grafikonokat, trendeket és riasztási eseményeket jelenít meg,
  • felhasználói profilokhoz rendelhető értesítéseket (email, SMS, hanghívás API-n keresztül) kezel,
  • küszöbértékek alapján automatikusan jelzést küld, ha a mért hőmérséklet eltér a beállított tartománytól,
  • naplózza a mérési előzményeket és a riasztási eseményeket, így megfelel a GMP/GLP dokumentációs követelményeknek is.

A működés lényege tehát egy háromszintű adatátviteli lánc:

  1. Szenzor – adatgyűjtés (pl. ULT belső hőmérséklet).
  2. Gateway – adatátvitel (RF → internet).
  3. iMonnit Cloud – adatfeldolgozás, megjelenítés és riasztás.

A rendszer előnye, hogy vezeték nélküli, moduláris és skálázható, így több tucat fagyasztó, hűtő vagy inkubátor adatai is egy központi online felügyeleti felületen követhetők. A valós idejű értesítések lehetővé teszik a gyors beavatkozást, megelőzve a minták károsodását vagy az ULT meghibásodásából fakadó veszteséget.

Biobankfelügyelet
Vissza a Monnit menübe
Vissza a tudástárba

Biobank és mintabank

Szerző:

🧬 Biobank és mintabank – mi a különbség?

A modern orvostudomány egyik legnagyobb erőforrása a biológiai minták és az azokhoz kapcsolódó adatok rendszerezett gyűjtése. Ezeket a mintákat kutatók, intézetek és egészségügyi központok kezelik annak érdekében, hogy jobban megértsék a betegségek kialakulását, új diagnosztikai módszereket fejlesszenek ki, vagy hatékonyabb gyógyszereket találjanak.
Ebben a munkában két fogalom gyakran összemosódik: biobank és mintabank. Bár hasonlónak tűnnek, a kettő között fontos különbségek vannak – különösen, ha a projektcélokat vesszük alapul.

🧩 A biobank mint kutatási infrastruktúra

A biobank egy általános célú, hosszú távon működő infrastruktúra, amelyben biológiai minták (pl. vér, plazma, szövet, DNS, RNS, sejtek) és a hozzájuk kapcsolódó adatok (klinikai, genetikai, demográfiai információk) kerülnek biztonságos tárolásra.
A biobank nem egyetlen kutatás vagy program számára jön létre, hanem sokféle projektet szolgál ki. Ez a kutatási háttér biztosítja, hogy az összegyűjtött minták és adatok újra felhasználhatók legyenek, akár évekkel később is, más tudományos célokra.

Egy jól működő biobank olyan, mint egy adat- és mintaközpont: biztosítja a tárolási feltételeket, a minták nyilvántartását, a hozzáférések szabályozását és az etikai megfelelést.
A cél nem csupán a minták megőrzése, hanem egy fenntartható kutatási ökoszisztéma létrehozása.

Példák:

  • Nemzeti biobank hálózat, amely több kórház és egyetem mintáit integrálja.
  • Egyetemi biobank, amely számos kutatócsoport munkáját támogatja.
  • Regionális biobank, ahol több intézmény osztozik közös tárolókapacitáson és adatkezelési szabványokon.

🧫 A mintabank mint célzott gyűjtemény

A mintabank ezzel szemben egy adott tudományos célra vagy kutatási projektre létrehozott gyűjtemény.
Míg a biobank az infrastruktúrát adja, a mintabank a konkrét tartalmat képviseli: meghatározott mintatípusokat gyűjt (például anyai plazma, tumor-szövet, vérsejt), és egy szűkebb tudományos kérdésre fókuszál.

A mintabank tehát nem feltétlenül önálló intézmény, hanem gyakran egy biobank részeként működik, annak szabványait és biztonsági rendszerét használva.
A projekt befejeztével a mintabank adatai és mintái akár más kutatásokhoz is újrahasznosíthatók — ekkor lép előtérbe ismét a biobank szerepe.

Példák:

  • Perinatális mintabank: anyai vér- és plazmaminták gyűjtése a terhesség alatti biológiai változások kutatásához.
  • Onkológiai mintabank: daganatos betegek szövetmintái, amelyeket célzott terápiák fejlesztésére használnak.
  • Fertőzéskutatási mintabank (pl. COVID-19): immunválaszokat vizsgáló vérminták gyűjteménye.

⚖️ Biobank és mintabank – együttműködő rendszerek

A biobank és a mintabank tehát nem egymás ellentétei, hanem egymást kiegészítő elemei egy komplex kutatási ökoszisztémának.

Szempont

Biobank

Mintabank

Cél

Többcélú kutatási infrastruktúra

Egy adott tudományos projekt vagy téma

Időtáv

Hosszú távú működés

Projektidőszakhoz kötött

Mintatípus

Sokféle (vér, szövet, DNS stb.)

Egy meghatározott típus

Adatkezelés

Integrált, több forrásból

Szűk, projekt-specifikus

Példa

Nemzeti vagy egyetemi biobank

Perinatális, onkológiai, fertőzéskutatási mintabank

💡 Összegzés

A biobank az a háttér, amely lehetővé teszi, hogy a mintabankok létrejöhessenek és biztonságosan működjenek.
A biobank az alap, a mintabank pedig a felhasználási forma: az egyik a rendszer, a másik a célzott projekt.
Együtt alkotják azt a tudományos infrastruktúrát, amely a jövő orvostudományának egyik legfontosabb pillére.

Biobankfelügyelet
Vissza a tudástárba
Vissza a technikai háttérinformációk rovatba

Elektronikus laboratóriumi jegyzetfüzetek – ELN

Szerző:

Az elektronikus laboratóriumi jegyzetfüzetek (ELN-ek) szerepe a modern kutatásban és biobankokban

A tudományos kutatás digitalizációja új korszakot nyitott a laboratóriumi dokumentáció terén. A hagyományos, papíralapú jegyzetfüzeteket egyre inkább felváltják az elektronikus laboratóriumi jegyzetfüzetek (ELN-ek), amelyek nemcsak a jegyzetelés módját változtatják meg, hanem a kutatási adatok kezelését, megosztását és újrahasznosítását is forradalmasítják. A 3. generációs ELN-ek már intelligens, felhőalapú platformokként működnek. Képesek integrálni a laboratóriumi rendszereket, adatbázisokat és biobanki nyilvántartásokat. Támogatják az együttműködést, a kutatók közösen szerkeszthetik, láthatják egymás eredményeit, és biztosítják az adatintegritást.

Az ELN-ek generációs fejlődése

Az ELN-ek fejlődése három jól elkülöníthető szakaszra bontható.Az 1. generációs digitális jegyzetfüzetek még csupán a papíralapú dokumentáció elektronikus másolatai voltak, de csak korlátozott funkcionalitással rendelkeztek. A 2. generációs jegyzetfüzetek már biztosították a strukturált adatkezelést, sablonokkal dolgoztak, és lehetővé tették az integrációt más laboratóriumi rendszerekkel (pl. LIMS). Megjelentek a megfelelőségi és auditálási funkciók (GLP/GMP, FDA 21 CFR Part 11, EU Annex 11).

Napjaink 3. generációs jegyzetfüzeteit SaaS modellként felhőalapú működés jellemzi, melyek már mesterséges intelligenciát használnak.  A kollaboratív platformok, valós idejű adatmegosztással és interoperabilitással segítik a projektszerű kutatási tevékenységet. Támogatják a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable) adatelveket és a nyílt tudományt.

ELN platformok

Érdemes néhány platformot kiemelnünk, amelyek élen járnak a elektronikus jegyzetfüzetek fejlesztésében. A legújabb ELN-ek közül kiemelkedik a Benchling, ami a Biotechnológiai kutatásokhoz optimalizált, intuitív felület és molekuláris biológiai eszköz. Különösen a biobankok és diagnosztikai laborok számára készült mesterséges intelligencia alapú testreszabható platform a Scispot. A Sapio Sciences idén mutatta be a Sapio ELaiN névre hallgató 3. generációs platformját. Az applikáció nem pusztán egy dokumentáló eszköz, hanem aktív szereplő, ami társtudóskét (co-scientist) működik: segíti a tervezést, az analízist, a döntéstámogatást, miközben fenntartja az adat nyomon követhetőségét és tudományos szigorát. Mindeközben AI-ügynökök nyújtanak segítséget a molekuláris kísérletekhez, adatvizualizációhoz, genetikai szekvenciákhoz, kis molekuláris elemzésekhez. Az L7|ESP egy integrált kutatásmenedzsment rendszer, amely egyesíti az ELN, LIMS és ERP funkciókat. A Labguru „Minden az egyben” ELN, amely készletkezelést és munkafolyamat-automatizálást is kínál.

Az ELN kihívásai

Az ELN-ek alkalmazása során az érzékelhető előnyökkel szemben számos kihívással is szembe kell nézni: Az AI-ügynökök használata izgalmas, de tudományos környezetben különösen fontos, hogy az AI döntései magyarázhatóak legyenek, ne vezessenek irreleváns vagy hibás javaslatokhoz. Az is kérdéses, hogy az ilyen AI-komponensek mennyire tudnak megbirkózni a laboratóriumi “valóság komplexitásával”. Ha az AI-ügynök beavatkozik a kísérlettervezésbe vagy döntéstámogató szerepet vállal, akkor kié a végső felelősség? Hogyan igazítható ez GLP/GMP/FDA követelményekhez?
Országonként eltérően szigorú szabályok vonatkoznak az orvosbiológiai adatkezelésre, genetikára, klinikai vizsgálatokra — az ilyen rendszereknek ezen szabályokhoz is alkalmazkodniuk kell. Párhuzamos problémaként jelentkezik, hogy a kutatók, laboratóriumi szakemberek hagyományosan konzervatívak lehetnek szoftverekkel kapcsolatban — különösen, az AI interfész komponensek esetében. Az elfogadás, a betanítási görbe és a felhasználói bizalom kritikus tényezők lehetnek. A biotechnológia / gyógyszerkutatás területén több cég is fejleszt AI-alapú platformokat (például Benchling, OpenAI / MLOps + labor integrációs kezdeményezések). A kulcs az integrációs képességben (más rendszerekkel, adatbázisokkal, laborinstrumentumokkal), az AI megalapozottságában és a szabályozási megfelelőség alkalmazhatóságában rejlik.

Az ELN-ek szerepe a biobankokban

A biobankok esetében az ELN-ek különösen kiemelt szerepet játszanak. A biobankok biológiai minták és a hozzájuk kapcsolódó adatok tárolására szolgálnak, ezért különösen fontos az adatok pontos rendszerezése és az integritás biztosítása. Az ELN-ek segítik a mintakezelést, lehetővé teszik a mintákhoz kapcsolódó kísérleti adatok nyomon követését, és interoperabilitást kínálnak biobank menedzsment rendszerekkel. Támogatják a tudásmegosztást, a FAIR-adatelveket, és elősegítik az adatok újrahasznosíthatóságát. A modern rendszerek mesterséges intelligencia segítségével komplex elemzéseket és az AI alapú prediktív modellezést is lehetővé tesznek.

Összegzés

Az elektronikus laboratóriumi jegyzetfüzetek nem csupán digitális eszközök, hanem a kutatásmenedzsment új alapkövei. A 3. generációs ELN-ek lehetővé teszik a kutatási folyamatok hatékonyabb, biztonságosabb és együttműködésen alapuló működését – különösen olyan adatintenzív területeken, mint a biobankok. A jövő kutatólaboratóriumaiban az ELN-ek nemcsak eszközök lesznek, hanem a tudományos innováció motorjai.

Biobankfelügyelet
Vissza tudástárba

Monnit szolgáltatásai és az iMonnit szoftver kiemelkedő előnyei

Szerző:

Monnit szolgáltatásai és az iMonnit szoftver kiemelkedő előnyei

A Monnit cég a vezeték nélküli érzékelők és monitorozási megoldások piacának egyik vezető szereplője, amely innovatív technológiát kínál számos iparág számára. Különösen fontos szerepet játszanak a biobankokban, ahol a mélyhűtő berendezések és helyiségek hőmérsékletének pontos és megbízható monitorozása elengedhetetlen. Az iMonnit felhőalapú szoftver és az ehhez kapcsolódó szenzorok széleskörű alkalmazhatóságot és egyszerű kezelhetőséget biztosítanak a felhasználók számára.

Az iMonnit szoftver hasznossága

Az iMonnit szoftver kiemelkedő előnye a valós idejű adatmegjelenítés, amely lehetővé teszi a hőmérséklet és más környezeti paraméterek folyamatos nyomon követését. A felhasználók bármikor hozzáférhetnek az adatokhoz egy intuitív és könnyen kezelhető felületen keresztül, amely asztali számítógépeken és mobil eszközökön egyaránt elérhető. Az adatok elemzése és megosztása egyszerűen történhet, megkönnyítve a döntéshozatalt és a problémák gyors kezelését.

Értesítési lehetőségek és skálázhatóság

Az iMonnit rendszer értesítési lehetőségei rendkívül sokrétűek, hogy minden felhasználói igényt kielégítsenek. A rendszer konfigurálható e-mailes, SMS-es és push értesítések küldésére, amelyek azonnali figyelmeztetést nyújtanak, ha a hőmérséklet vagy más paraméterek eltérnek a megadott értékektől. Ez a skálázhatóság különösen hasznos, mivel lehetővé teszi a kis- és nagyvállalatok számára, hogy igényeikhez igazítsák a monitorozási megoldásokat.

A szenzorok és kapcsolatok sokrétűsége

A Monnit által kínált szenzorok széles választéka lehetővé teszi a különböző felhasználási területeken történő alkalmazást. A hőmérséklet-szenzorok mellett páratartalom-, mozgás-, és nyomásérzékelők is elérhetők, amelyek mind hozzájárulnak a környezet átfogó monitorozásához. A rádiófrekvenciás technológia alkalmazása révén ezek az eszközök vezeték nélküli kapcsolatot biztosítanak, ami egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a telepítést és az üzemeltetést.

Adattovábbítás sokszínűsége

Az iMonnit rendszer támogatja az adattovábbítás különböző formáit, beleértve a LAN és GSM csatlakozást is. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a rendszer bárhol működjön, függetlenül attól, hogy milyen infrastruktúra áll rendelkezésre. A GSM technológia különösen előnyös olyan helyszíneken, ahol a hagyományos hálózati kapcsolat nem elérhető.

Előnyök a biobankok számára

A biobankokban a mélyhűtő berendezések és helyiségek hőmérsékletének pontos monitorozása létfontosságú a tárolt minták minőségének és épségének megőrzése érdekében. Az iMonnit szoftver és a Monnit szenzorok kombinációja biztosítja a folyamatos és megbízható adatgyűjtést, valamint az azonnali értesítéseket, ha bármilyen rendellenesség lép fel. Ez lehetővé teszi a gyors reagálást és a potenciális veszteségek minimalizálását.

Összességében a Monnit és az iMonnit megoldásai kiváló választást jelentenek azok számára, akik megbízható és rugalmas monitorozási megoldásokat keresnek a biobankok vagy más iparágak számára. A valós idejű adatok, a könnyű kezelhetőség, az értesítési lehetőségek és a sokoldalú technológiai megoldások mind hozzájárulnak a hatékony és biztonságos működéshez.

Biobankfelügyelet
Vissza

Miért fontos a beléptető rendszer, és miért érdemes használni?

Szerző:

Miért fontos a beléptető rendszer, és miért érdemes használni?

A modern világban az adatbiztonság és a fizikai biztonság egyaránt kiemelt jelentőségű. Akár irodaházról, gyártóüzemről, oktatási intézményről vagy egészségügyi központról van szó, a jogosulatlan hozzáférés megelőzése elengedhetetlen. Erre nyújt hatékony megoldást egy beléptető rendszer.

A beléptető rendszer előnyei
  • Biztonság növelése: Csak az arra jogosult személyek léphetnek be az adott területre. Ezáltal csökken a lopások, szabotázs vagy illetéktelen adat-hozzáférés esélye.
  • Nyomon követhetőség: A rendszer minden belépést és kilépést naplóz, így pontosan visszakövethető, ki mikor és hol tartózkodott.
  • Költséghatékony működés: Egy jól kialakított rendszer csökkenti az élőerős őrzés szükségességét, illetve optimalizálja a munkaerő-elosztást.
  • Automatizált működés: Időzített hozzáférések, ajtózárások, automatikus jelentések – mindez emberi beavatkozás nélkül történhet.
  • Rugalmas jogosultságkezelés: Egyes személyek különböző területekhez különböző időpontokban férhetnek hozzá – mindezt néhány kattintással be lehet állítani.

Felépítése – hogyan működik egy beléptető rendszer?

Egy beléptető rendszer jellemzően az alábbi fő elemekből áll:

  1. Azonosító eszközök:
    • Kártyák (RFID, mágneskártya)
    • Kulcstartók, mobilalkalmazások
    • Biometrikus azonosítók (ujjlenyomat, arcfelismerés)
  2. Olvasók és érzékelők:
    Az azonosítók leolvasására szolgálnak, például ajtók vagy kapuk mellett elhelyezve.
  3. Vezérlőegységek:
    A rendszer agya – eldönti, hogy egy adott azonosító érvényes-e, és nyithatja-e az ajtót.
  4. Ajtózárak és beléptető pontok:
    Elektronikusan vezérelt zárak, forgóvillák, sorompók.
  5. Kezelő- és adminisztrációs szoftver:
    Itt történik a jogosultságok kezelése, naplózás, jelentéskészítés és a rendszer monitorozása.

Monitorozás és riportálás

A rendszer valós idejű monitorozást tesz lehetővé – látható, ki tartózkodik bent, mikor érkeztek, van-e valamilyen rendellenes viselkedés. Emellett automatikus riportok is készíthetők napi/heti/havi bontásban, például munkaidő-nyilvántartás céljára is.

Mire használható még?

  • Munkaidő-nyilvántartás: A dolgozók belépései alapján pontos jelenléti ív készíthető.
  • Látogatók kezelése: Ideiglenes belépőkártyák és jogosultságok biztosítása vendégeknek.
  • Vészhelyzeti funkciók: Tűz esetén automatikus ajtónyitás, kiürítési lista készítése.
  • Integráció más rendszerekkel: Kamerafigyelő rendszer, riasztórendszer, tűzjelző – mind integrálható a beléptető megoldással.

Összegzés – miért érdemes bevezetni?

Egy jól kiépített beléptető rendszer biztonságosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi bármely intézmény működését. Nemcsak a fizikai hozzáférés szabályozásáról szól, hanem egy komplex eszköz az üzemeltetés támogatására, a jogszabályi megfelelés biztosítására, és akár a munkafolyamatok optimalizálására is.

Legyen szó kisvállalkozásról vagy nagyvállalatról – a beléptető rendszer nem luxus, hanem jövőbiztos befektetés.

Biobankfelügyelet
Vissza