dreamstime_m_135633595 (Medium 2524x1188)

felügyelet

Monnit vezeték nélküli szenzor és iMonnit felügyeleti rendszer működési elve

Szerző:

Monnit vezeték nélküli szenzor és iMonnit felügyeleti rendszer működési elve

A Monnit rendszer alapja egy vezeték nélküli szenzorhálózat, amely a hűtött vagy fagyasztott mintatároló eszközök — például ULT (ultra-low temperature, –80 °C) fagyasztók — működését folyamatosan figyeli.

A Monnit wireless szenzor (pl. ALTA Wireless Temperature Sensor) az ULT-térbe telepítve egy külső hőmérséklet-ellenálláshoz (RTD vagy termisztor) csatlakozik, amelyet úgy vezetnek be a kamrába, hogy ne befolyásolja a zárást vagy a hőszigetelést. A szenzor meghatározott időközönként méri és rögzíti a hőmérsékletet, majd az adatokat rádiós frekvencián (ISM 868 MHz) keresztül továbbítja a Monnit Ethernet vagy GSM Gateway felé.

A gateway az adatok gyűjtőpontja:

  • fogadja a szenzorjelzéseket,
  • titkosított formában (AES-128) továbbítja azokat az iMonnit Cloud platformra,
  • biztosítja a kapcsolatot a helyi hálózat és a Monnit felhő között.

Az iMonnit online monitoring szoftver (https://imonnit.com) a gateway által továbbított adatokat valós időben feldolgozza és megjeleníti. A rendszer:

  • grafikonokat, trendeket és riasztási eseményeket jelenít meg,
  • felhasználói profilokhoz rendelhető értesítéseket (email, SMS, hanghívás API-n keresztül) kezel,
  • küszöbértékek alapján automatikusan jelzést küld, ha a mért hőmérséklet eltér a beállított tartománytól,
  • naplózza a mérési előzményeket és a riasztási eseményeket, így megfelel a GMP/GLP dokumentációs követelményeknek is.

A működés lényege tehát egy háromszintű adatátviteli lánc:

  1. Szenzor – adatgyűjtés (pl. ULT belső hőmérséklet).
  2. Gateway – adatátvitel (RF → internet).
  3. iMonnit Cloud – adatfeldolgozás, megjelenítés és riasztás.

A rendszer előnye, hogy vezeték nélküli, moduláris és skálázható, így több tucat fagyasztó, hűtő vagy inkubátor adatai is egy központi online felügyeleti felületen követhetők. A valós idejű értesítések lehetővé teszik a gyors beavatkozást, megelőzve a minták károsodását vagy az ULT meghibásodásából fakadó veszteséget.

Biobankfelügyelet
Vissza a Monnit menübe
Vissza a tudástárba

Milyen felügyeleti rendszereket használunk a biobankok biztonságáért?

Szerző:

Milyen felügyeleti rendszereket használunk a biobankok biztonságáért?

A biobankok és laboratóriumok működésének egyik legfontosabb eleme a megbízható felügyeleti rendszer. A minták, reagensek és műszerek védelme nemcsak a kutatások folytonosságát, hanem az adatok integritását is biztosítja.
A Biobankfelügyelet.hu olyan, nemzetközileg is elismert rendszereket alkalmaz, amelyek megfelelhetnek a GMP/GLP és GxP követelményeknek, és képesek 0–24 órás, távoli ellenőrzést biztosítani.
Az általunk használt megoldások: Monnit, Comet, ELPRO és CheckMK – mindegyik saját erősségekkel és előnyökkel rendelkezik.

Monnit – vezeték nélküli szenzorrendszer a laborok szolgálatában

A Monnit amerikai fejlesztésű, vezeték nélküli szenzorhálózat, amely több mint 80 különböző érzékelőt kínál – hőmérséklet, páratartalom, mozgás, áramfelvétel vagy akár ajtónyitás figyelésére.

A rendszer a Monnit Cloud platformon keresztül biztosít valós idejű adatmegjelenítést és automatikus riasztásokat.

Előnyei: egyszerű telepítés, nagy hatótávolságú kommunikáció, hosszú elemélettartam, valamint rugalmas riasztási szabályok.
A Monnit ideális választás a hűtőlánc-monitorozáshoz és a biobankok folyamatos környezeti felügyeletéhez.

Comet – ipari precizitás és adatbiztonság

A Comet (Csehország) több évtizede gyárt ipari adatgyűjtő és hőmérséklet-mérő berendezéseket, amelyek megbízhatóságukról és pontosságukról ismertek.

A Comet eszközök Ethernet-, Wi-Fi- vagy GSM-kapcsolaton keresztül továbbítják az adatokat, miközben helyben is naplózzák a méréseket.

Előnyei: rendkívül pontos érzékelők, IP65-ös védettség, kalibrálhatóság, és könnyű integrálhatóság más rendszerekkel.
A Comet megoldásokat előszeretettel alkalmazzák GMP- és GLP-környezetekben, ahol az adatok hitelessége kiemelten fontos.

ELPRO – validált mérés a gyógyszeripar szintjén

A svájci ELPRO a gyógyszeripari és biobankos hőmérséklet-monitorozás egyik legmegbízhatóbb szereplője.

Rendszerei megfelelnek a GxP, valamint a 21 CFR Part 11 előírásoknak, így garantálják a mérések és adatok validálhatóságát.

Előnyei: magas szintű adatbiztonság, felhő- és helyi adatgyűjtési lehetőség, kalibrált szenzorok, valamint teljes hűtőlánc-monitoring – a szállítástól a tárolásig.

Az ELPRO azoknak az intézményeknek ajánlott, ahol az adatintegritás és a validáció elsődleges követelmény.

CheckMK – központi felügyelet és integráció

A CheckMK egy nyílt forráskódú, professzionális infrastruktúra- és IT-felügyeleti rendszer, amely képes központi irányítópulton keresztül figyelni a szervereket, hálózati eszközöket, szenzorokat és riasztásokat.

A rendszer testreszabható szabályrendszerekkel, automatizált értesítésekkel (e-mail, SMS, hanghívás), valamint skálázható architektúrával dolgozik.

Előnyei: sokrétű integráció – a Monnit, Comet és ELPRO rendszerek adatai egyaránt megjeleníthetők benne –, részletes naplózás és rugalmas riportkészítés.

A CheckMK a 0–24 órás felügyelet központi eleme, amely biztosítja, hogy minden riasztás időben eljusson a diszpécserhez vagy az ügyeletes szakemberhez.

Összegzés

A fenti négy rendszer külön-külön vagy egymást kiegészítve biztosítja, hogy a biobank minden környezeti paramétere – a -80 °C-os hűtőktől a szerverekig – megbízhatóan ellenőrizhető és dokumentálható legyen.

Az így kialakított több-szintű felügyeleti architektúra nemcsak a minták biztonságát, hanem a minőségbiztosítási és validációs követelmények teljesítését is garantálja.

Diszpécserszolgálat menü
Tudástár menü

Felügyeleti rendszer kiépítésének fő lépései

Szerző:

Felügyeleti rendszer kiépítésének fő lépései

A felügyeleti rendszer kiépítése összetett projekt, ami műszaki, informatikai és szervezési szinten is átgondolt lépéseket igényel. A cél, hogy az eszközök, szenzorok és kommunikációs csatornák egy egységes, megbízható és auditálható infrastruktúrában működjenek együtt. Ehhez nemcsak a megfelelő hardver- és szoftverelemek kiválasztása szükséges, hanem az adatbiztonság, az értesítési lánc és a validációs követelmények pontos meghatározása is. A rendszer kialakítását érdemes szabványos elvek mentén végezni, hogy az később bővíthető, integrálható és megfeleltethető legyen a minőségirányítási (pl. GMP, GLP, NIS2) előírásoknak. Az eredmény egy olyan felügyeleti környezet, amely megelőzi a hibákat, gyorsan reagál a riasztásokra, és hosszú távon biztosítja a működés stabilitását.

1. Célok és követelmények meghatározása
  • Milyen eszközöket / folyamatokat kell felügyelni?(pl. hűtők, fagyasztók, LN₂-tartályok, HVAC, UPS, szenzorhálózat, beléptetés stb.)
  • Milyen típusú riasztásokra van szükség? (email, SMS, hanghívás, dashboard)
  • Milyen jogszabályi / minőségirányítási (pl. GMP, GLP, NIS2) elvárások vonatkoznak rá?
  • Mennyi ideig kell adatokat megőrizni, és milyen formátumban?
2. Rendszertervezés és architektúra kialakítása
  • Topológia: központi vagy decentralizált architektúra (pl. Checkmk + iMonnit API integráció).
  • Kommunikációs csatornák: Ethernet, WiFi, LoRa, 4G, RS-485, Modbus TCP, SNMP stb.
  • Adatáramlás meghatározása:
    Szenzor → Gateway → Felügyeleti szerver → Értesítési modul.
  • Biztonsági rétegek: tűzfal, VPN, jogosultságkezelés, naplózás.
3. Szenzorok és mérési pontok tervezése
  • Hőmérséklet, páratartalom, feszültség, áram, ajtónyitás, CO₂, O₂ stb.
  • Minden mérési pontnál definiálni kell:
    • a méréshatárt (pl. –80 °C ± 1 °C),
    • a riasztási küszöböket (warning, critical),
    • a mérési gyakoriságot,
    • a redundanciát (dupla szenzor, független táp).
4. Hardver és szoftver kiválasztása
  • Szenzorok és gateway-ek: pl. Monnit, Comet, ELPRO
  • Felügyeleti platform: Checkmk, Grafana, iMonnit, Nagios, Prometheus.
  • Kommunikáció: MQTT, HTTPS API, SNMP, Modbus.
  • Kiegészítők: UPS, router, szünetmentes táp, PoE switch.
5. Telepítés és konfiguráció
  • Eszközök fizikai telepítése (IP-címek kiosztása, gateway-regisztráció).
  • Szenzor-azonosítók (ID-k) felvitele a rendszerbe.
  • Riasztási szabályok, küszöbök, késleltetések beállítása.
  • Tesztjelzések futtatása (pl. hőmérséklet emelés, hálózati kiesés szimulálása).
6. Integráció és automatizálás
  • API-kapcsolatok kialakítása (pl. n8n workflow a Monnit API-hoz).
  • Adatok továbbítása külső rendszerekbe (LIMS, ELN, CheckMK dashboard).
  • Automatikus riportolás (naponta/heti/havi trendjelentés).
  • Értesítési lánc (dispatcher → technikus → ügyeletes → vezető).
7. Tesztelés és validálás
  • Funkcionális teszt: minden szenzor és értesítés működik.
  • Terhelés- és biztonsági teszt.
  • Validációs dokumentáció: IQ/OQ/PQ jegyzőkönyv, tesztprotokoll.
  • Felhasználói tréning, jogosultságok kiosztása.
8. Üzembe helyezés és felügyelet
  • Rendszer élesítése és 0-24 monitorozás bevezetése.
  • Rendszeres backup, firmware-frissítés, kalibrálás.
  • Riportolás az eseményekről és trendekről.
  • Folyamatos fejlesztés és audit-felkészítés.
Diszpécserszolgálat menü
Tudástár menübe

Mi történik, ha éjjel riaszt a rendszer?

Szerző:

Mi történik, ha éjjel háromkor riaszt a rendszer?

Ha éjjel háromkor riaszt a rendszer, a 0–24 órás diszpécserszolgálatunk azonnal értesítést kap (párhuzamosan az opcionális felhasználói értesítéssel), ellenőrzi a riasztás okát és súlyosságát, majd szükség esetén az ügyeletes szakembert riasztja. Kritikus esetben helyszíni beavatkozás és/vagy mintamentés indul. Célunk: a minták biztonsága minden körülmények között.

Részletes folyamat:
  1. Automatikus riasztás: a felügyeleti rendszer (pl. iMonnit/GSM modul) azonnal jelzi a rendellenességet (hőmérséklet-emelkedés, kommunikációs kiesés, áramellátási hiba stb.).
  2. Többcsatornás értesítés: a riasztás e-mailen, SMS-en és (beállítás szerint) automatikus telefonhívással megérkezik a 0–24 diszpécserhez, és a felhasználóhoz.
  3. Validálás és súlyossági besorolás: a diszpécser élő szenzoradatok alapján kizárja a téves riasztást, majd „Warning/Critical” kategóriába sorolja az eseményt.
  4. Eszkaláció: Critical esetben az ügyeletes technikust/szakembert azonnal hívjuk; Warning esetben az érintett felelős(ök) célzott értesítést kapnak, és szoros monitoring indul.
  5. Beavatkozás és jegyzőkönyv: szükség esetén helyszíni intézkedés (pl. tartalék hűtő aktiválása, mintamentés előre definiált SOP szerint). Minden lépés naplózásra kerül auditcélokra.

cím helye

  • Eszkalációs mátrix: az értesítési sorrend és csatornák intézményi SOP-hoz igazíthatók (elsődleges/backup ügyeletes, vezetői értesítés).
  • Értesítési csatorna redundancia: e-mail + SMS + hanghívás kombináció minimalizálja a lemaradás esélyét.
  • Időablakok és késleltetés: a „flapping” (ki-be ugráló) riasztásokra külön késleltetés állítható, hogy a fontos események biztosan átjussanak, a zaj pedig ne.
  • Teszt és próba-riasztás: rendszeres szimulációval (drill) ellenőrizhető az eljárás működése és a kontaktlista frissessége.
  • Auditálhatóság: minden riasztás, visszaigazolás és beavatkozás naplózva van (időbélyeg, felelős, megtett lépések).
  • Integráció: a szenzoradatok és a riasztások a Biobanki, laboratóriumi, vagy épületfelügyeleti rendszerek felé továbbítható (BIMS, LIMS, BMS) felé is továbbíthatók, hogy a minták életútja teljes legyen.
Vissza a diszpécserszolgálat menübe
Tovább a tudástárba

Rekacióidő az épületfelügyeletben

Szerző:

Épületfelügyeleti rendszerek reakcióideje – miért kulcskérdés a biobankokban?

Az épületfelügyeleti rendszerek (BMS – Building Management System) célja, hogy a laborok, biobankok és kutatóhelyek műszaki rendszereit – például a hűtőberendezéseket, szenzorokat, szellőztetést és riasztásokat – folyamatosan figyeljék, értékeljék és szükség esetén beavatkozzanak.
A hatékony működés egyik legfontosabb eleme a reakcióidő helyes beállítása, vagyis hogy mennyi idő teljen el a hiba észlelésétől a riasztásig vagy az automatikus beavatkozásig.

Mi az a reakcióidő az épületfelügyeletben?

A reakcióidő azt az időtartamot jelenti, amennyi alatt a rendszer:

  1. Észleli a problémát (pl. hőmérséklet eltérés),
  2. Ellenőrzi, hogy az eltérés valós-e vagy csak átmeneti,
  3. Riasztást generál, majd
  4. Értesíti a diszpécsert vagy elindítja az automatikus beavatkozást.

A biobankok esetében a túl rövid reakcióidő téves riasztásokat, a túl hosszú pedig mintavesztést vagy berendezés-károsodást okozhat.

Reakcióidő beállítási szintek

Szint

Leírás

Tipikus érték

Példa

    

Szenzor szint

A jelfeldolgozás és átlagolás késleltetése, zajszűrés

30–60 s

Hőmérséklet vagy O₂-szenzor

Rendszerszint

Az eltérés fennállásának minimális ideje, mielőtt riasztás történik

1–10 perc

„Warning” késleltetés

Értesítési szint

Az SMS, e-mail vagy diszpécser értesítés késleltetése

10–60 perc

„Delay notification”

Reset idő

Idő, amíg a riasztás megszűnését a rendszer érvényesíti

60–120 perc

Stabil normalizálás után

Hogyan zajlik a reakciófolyamat?

  1. Szenzor mérés – A hőmérséklet, páratartalom vagy oxigénszint adatát rögzíti.
  2. Jelfeldolgozás és átlagolás – Rövid távú zajszűrés a téves jelek elkerülésére.
  3. Küszöbérték-ellenőrzés – Ha az érték meghaladja a beállított határt, elindul az időzítés.
  4. Rendszerszintű validálás – Csak tartós eltérés esetén indul riasztás.
  5. Riasztás generálása – „Warning” vagy „Critical” státusz jön létre.
  6. Értesítés / Dispatch – A diszpécserszolgálat SMS-t, e-mailt vagy hívást kap.
  7. Automatikus beavatkozás – Pl. ventilátor, klíma, backup indítása.

Helyreállás ellenőrzése – A rendszer csak stabil normalizálódás után állítja vissza a státuszt.

Miért fontos a jól beállított reakcióidő?

  • Csökkenti a téves riasztások számát, így a diszpécser csak valós problémákra reagál.
  • Védi a minták integritását – időben történő beavatkozás megakadályozza a hőmérséklet-kilengést.
  • Optimalizálja a karbantartási folyamatokat – kevesebb felesleges beavatkozás, jobb erőforrás-felhasználás.
  • Biztosítja az auditálhatóságot – a riasztási naplók pontos időbélyegekkel rendelkeznek.

Kapcsolódó technológiák

  • iMonnit és Comet szenzorok – pontos és programozható adatátlagolás, akár 10 s-os ciklusidőkkel.
  • Checkmk és n8n integráció – szoftveres késleltetés, riasztás-validálás és automatikus diszpécselés.
  • PoE-alapú gateway-ek – stabil tápellátás és hálózati adatátvitel egy kábelről, minimális jitterrel.

Infobox

Jitter: adatkommunikációs késleltetés ingadozása, ami pontatlanságot okozhat a szenzorjel-továbbításban.
Csomagvesztés: a hálózati kommunikáció során elveszett adatcsomagok aránya; növeli a hibás értékek kockázatát.
Adatintegritás: az adatok pontosságának, teljességének és megbízhatóságának megőrzése a teljes adatútvonalon.
PoE (Power over Ethernet): technológia, amely egyetlen Ethernet-kábelen biztosít tápellátást és adatátvitelt a szenzoroknak és vezérlőknek.

Alkalmazási javaslat:

Összegzés

A megfelelően konfigurált reakcióidő az épületfelügyeleti és biobank-felügyeleti rendszerek egyik legfontosabb paramétere.
A cél nem csupán a gyors reagálás, hanem az intelligens reagálás — amikor a rendszer képes különbséget tenni egy pillanatnyi ingadozás és egy valós veszélyhelyzet között.

Az optimális beállítás garantálja a minták biztonságát, a berendezések védelmét és a 0–24 órás diszpécserszolgálat hatékonyságát.

[Szenzor mérés]

       │

       ▼

(1) Jelfeldolgozás és átlagolás

     – rövid távú zajszűrés

     – 3–60 másodperces időablak

       │

       ▼

(2) Küszöbérték ellenőrzés

     – ha az érték meghaladja a határt

       ↓

     – elindul az időzítés (reaction delay)

       │

       ▼

(3) Rendszerszintű validálás

     – az eltérésnek fenn kell állnia X másodpercig

       (pl. 90 s)

     – ha megszűnik közben → „false alarm” elvetve

       │

       ▼

(4) Riasztás generálása

     – „Warning” vagy „Critical” állapot létrejön

       │

       ▼

(5) Értesítési késleltetés (notification delay)

     – pl. 120 s várakozás, mielőtt diszpécsert értesít

       │

       ▼

(6) Értesítés / Dispatcher

     – SMS / e-mail / telefonhívás / dashboard log

       │

       ▼

(7) Reakció vagy automatizált beavatkozás

     – ventilátor indítása, szelep zárása, hűtő újraindítás

       │

       ▼

(8) Helyreállás ellenőrzése

     – „reset delay”: csak akkor zárja le a riasztást,

       ha a normál állapot ≥ 1 percig fennáll

Épületfelügyelet

Vissza a Tudástárba
Vissza a Főoldalra