Akkreditáció

A minőségi biobanki tevékenység kulcsa

(Akkreditáció fontossága)

 Szerző: 
ISO 20387
Akkreditáció

Előzmények

Az elmúlt két évtized során a klinikai kutatás – köszönhetően a rohamosan  fejlődő technológiáknak -, elképesztő átalakuláson ment keresztül. Ez egyre nagyobb igényt támasztott a kiváló minőségű biológiai minták iránt.

Gigantikusan megnőtt az igény a kutatást kiszolgáló biológiai minták gyűjtésére, tárolására és terjesztésére, mivel az abból nyert információk, adatok támpontot adnak számos betegségek genetikai felépítésében. 

https://biobankfelugyelet.hu/biobank-hasznossaga-a-ritka-betegsegek-vonatkozasaban/

Ez a változás nem állt meg: 2020-ban a COVID19 szökőárként érte az egész világot, és a modern klinikai kutatás szempontjából kritikus fontosságú területeken, például a genomikában, a proteomikában és a precíziós orvoslásban szerepet játszó folyamatok gyors optimalizálásának és automatizálásának szükségességét mozdította elő. 

A komplex molekuláris mechanizmusok megértésétől kezdve az új betegségmegelőzési stratégiák kifejlesztésén, vagy az újszerű kezelések azonosításán át a lehetséges gyógymódok kereséséig a világjárvány kitörése során a megbízható biológiai minták szerepe felértékelődött. Így a biobankok ma már kulcsfontosságú szerepet töltenek be az orvosbiológiai kutatásban. 

 

A biobank funkciója,

hogy szervezetten gyűjti a biológiai mintákat és hozzájuk kapcsolódó adatokat, részt vesz ezek hatékony feldolgozásában, majd biztonságos tárolóhelyet biztosít számukra, hogy a kutatók megfelelő számú mintához jussanak egy-egy ritka betegség gyógymódjának kutatása során.

Ebből kifolyólag sokkal több energiát tudnak fektetni a kutatásra, nem kell azon aggódniuk, hogy honnan szerezzenek megfelelő minőségű mintákat. 

Többek között ezért is sikerült olyan gyorsan és hatékonyan megtalálniuk a világjárvány ellen a sikeres vakcinát, hiszen emlékezzünk vissza, pár hónap leforgása alatt megjelent a piacon az akkor életmentő oltóanyagot tartalmazó gyógyszer.

 

Biobanki szabályozás

A biobankoknak állandóan naprakésznek és pontosnak kell lenniük, etikai és jogi szabályoknak kell megfelelniük. Ezek elmulasztása súlyos büntetést vonhat maga után. 

Fentiekből jól látszik, hogy mennyire összetett feladat a biobankok működtetése, és elengedhetetlen ezen alapvető folyamatok szabványosítása, szabályozása, egységesítése az egész világon. 

Így jött létre az Nemzetközi Szabványügyi szervezet által 2018-ban kibocsátott ISO 20387 szabvány, mely egységes minőségbiztosítási rendszert kínál a biobankok számára.

Ez az első ISO-szabvány, amely kifejezetten a biobankokra vonatkozik. 

A biobankok az ISO 20387 által lefektetett irányelvekre támaszkodhatnak működésük szabványosítása és a kiváló minőségű, a célnak megfelelő minták fenntartása érdekében.

 

ISO 20387:2018: A Biobanking általános követelményei

A szabvány előírja a biobankok pártatlanságára és következetes működésére vonatkozó műszaki, minőségi követelményeket, továbbá magába foglalja a teljes biobanki infrastruktúrát: az épület kialakításától a személyzetig, a minőségirányításon át az anyagkezelésig mindent.

Szigorúan meghatározza a biobankok tevékenységét, ezáltal harmonizálja működésüket, lehetővé teszi azok azonos szabvány szerinti értékelését. 

Aki biobankot üzemeltet, annak ezt a szabványt magára nézve kötelező érvényűnek kell tekintenie, ezért is tartjuk fontosnak, hogy külön blogbejegyzésben írjunk erről.

A következőkben kiemelünk néhány alapvető fejezetet a szabványból, ami az általános, szerkezeti, erőforrás- folyamat, és minőségirányítás rendszerkövetelményeit tartalmazza.

 

Általános követelmények 

Ide tartozik a pártatlanság és a minta anonimitás megőrzése, a biobankok két alapvető szempontja. Nem fordulhat elő, hogy ezt belső vagy külső befolyásolás veszélybe sodorja, hiszen a titoktartás korlátlan ideig kötelez minden, a biobanki folyamatokban résztvevő személyt és szervezetet egyaránt. 

 

Szervezeti felépítés 

Leírja a biobankok következetes működésének szervezeti követelményeit, meghatározzák a biobanki munkát irányító, végrehajtó, validáló vagy ellenőrző személyzet felelősségét, hatáskörét és kapcsolatait.

 

Erőforrás 

Ez a rész a személyzeti, képzési és kompetencia követelményeket hangsúlyozza; elengedhetetlen, hogy kizárólag képzett személyzet kezeljen mintákat, adatokat, veszélyes vegyszereket és hulladékot. 

Ez a szakasz az infrastruktúra kialakítását is szabályozza. A biobankoknak eljárásokat kell végrehajtaniuk a biológiai biztonság, a biológiai anyagok és a kapcsolódó adatok biológiai biztonságának fenntartására, valamint el kell különíteniük a munkaterületeket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. 

Ezenkívül a biobankoknak szabványos működési eljárásrenddel (SOP) kell rendelkezniük a biobankban használt összes releváns berendezés használatára és működésére vonatkozóan.

 

Folyamatok  

A biobanki szabályozás  a biobankban végzett minden egyes tevékenységre vonatkozik: 

– biológiai anyagok és adatok gyűjtése, 

– fogadása, 

– elosztása, 

– szállítása, 

– előkészítése, 

– megőrzése 

– és tárolása. 

A biobankban tárolt összes mintának végponttól végpontig nyomon követhetőnek kell lennie. 

A Biobank vezetőinek és munkatársainak mindig és teljes életciklusuk során pontosan tudniuk kell, hol vannak a minták.  A biobankokban alkalmazott módszereket validálni és ellenőrizni kell, például, hogy mikor szükséges aliquot vétel a mintákból, és hogyan kell kezelni a minták fagyasztási-olvadási ciklusszámát. Ezenkívül a mintajelentéseknek tartalmazniuk kell a címzettel egyeztetett szükséges információkat.

 

Minőségirányítási rendszer 

A biobankoknak rendelkezniük kell dokumentum- és nyilvántartás-ellenőrző mechanizmusokkal, és biztosítaniuk kell, hogy a dokumentált információk megfelelően létrejöjjenek és frissüljenek.

 A biobankoknak ezenkívül azonosítaniuk kell a kockázatokat és lehetőségeket, cselekvési terveket kell végrehajtaniuk erre  vonatkozóan.

A biobankoknak tisztában kell lenniük azokkal a korrekciós intézkedésekkel, amelyeket végre kell hajtaniuk; belső auditokat és minőségirányítási felülvizsgálatokat kell ütemezniük és végrehajtaniuk a rendszer előrehaladásának és folyamatos fejlesztésének felmérése érdekében.

 

Megoldás a kihívásokra

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan boldogulhat egy biobank az ISO 20387 megfelelőségi elvárások sűrű dzsungelében. Meg tud-e felelni a szigorú követelményeknek? 

Egy lehetséges válasz a biobankok számára kifejlesztett laboratóriumi menedzsment szoftver, mely BIMS (Biobank Information Management System) néven terjedt el.

Tekintsük át, hogyan járulhat hozzá ez a szoftver a biobankok hatékony működéséhez.

 

BIMS

A BIMS egy olyan információs rendszer, amely anonim módon lehetővé teszi a minták és azokhoz kapcsolódó adatok nyomon követését, tárolását és hozzáférését. 

Segítségével a biobankok jobban ellenőrizhetik és nyilvántarthatják a mintákat, valamint biztosíthatják azok megfelelő kezelését. 

A BIMS lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy kereséseket végezzenek alany vagy minta alapján. Ez lehetővé teszi a kutatóknak, hogy könnyebben kereshessék meg a minta gyűjteményeket és az ehhez kapcsolódó klinikai adatokat. 

A BIMS továbbá biztonsági intézkedéseket is tartalmazhat, például minden hozzáférésre vonatkozó sikeres vagy elutasított próbálkozás naplózásra kerül és figyelemmel kísérve van. Emellett lehetséges több letöltés futtatásának egyidejűsítése is, de fontos megjegyezni, hogy ezeket csak megfelelő engedélyekkel lehet végrehajtani.

A biobankban különféle berendezéseket használnak. 

Ezekre vonatkozóan is hasznos segítséget nyújt a BIMS:

  • segít nyomon követni az összes berendezés kalibrálás és karbantartását,
  • riasztás küldhető a biobank vezetőinek értesítésére napokkal a következő kalibrlálás és karbantartás előtt,
  • segít a különböző minták feldolgozásához szükséges SOP-ok kezelésében,
  • egyedi vonalkódokat társít minden mintához – lehetővé teszi így a minták nyomon követését az életciklus bármely pontján,
  • dátum- és időbélyegzővel, illetve a módosításokat végrehajtó személy nevével is nyomon követik a változásokat,
  • tárolási készletük átvilágításában is segít,
  • könnyedén megtalálhatják a mintákat
  • fenntartja az összes minta felügyeleti láncát (CoC) az életciklusuk során,
  • megjeleníti a minta teljes genealógiáját.

Az ISO 20387 jelenleg a legfontosabb szabvány a biobanki szektorban. 

A szabványosítás világszerte egységesíti a biobankok működését. Ezáltal növelhetik ezen intézmények irányában a bizalmat, a megbízhatóságukat és a hatékonyságukat. A biobanki laboratóriumi szoftver pedig hasznos segítséget nyújt az ISO 20387 szabályrendszer hatékonyabb teljesítéséhez.

Bízunk benne, hogy blogbejegyzésünkkel sikerült Önnek is segítséget nyújtanunk a biobankok üzemeltetése kapcsán felmerült elengedhetetlen és nélkülözhetetlen szabályok, szabványok betartásának útvesztőjében.

A minőségi biobanki tevékenység kulcsa

Előzmények

Az elmúlt két évtized során a klinikai kutatás – köszönhetően a rohamosan  fejlődő technológiáknak -, elképesztő átalakuláson ment keresztül. Ez egyre nagyobb igényt támasztott a kiváló minőségű biológiai minták iránt.

Gigantikusan megnőtt az igény a kutatást kiszolgáló biológiai minták gyűjtésére, tárolására és terjesztésére, mivel az abból nyert információk, adatok támpontot adnak számos betegségek genetikai felépítésében. 

https://biobankfelugyelet.hu/biobank-hasznossaga-a-ritka-betegsegek-vonatkozasaban/

Ez a változás nem állt meg: 2020-ban a COVID19 szökőárként érte az egész világot, és a modern klinikai kutatás szempontjából kritikus fontosságú területeken, például a genomikában, a proteomikában és a precíziós orvoslásban szerepet játszó folyamatok gyors optimalizálásának és automatizálásának szükségességét mozdította elő. 

A komplex molekuláris mechanizmusok megértésétől kezdve az új betegségmegelőzési stratégiák kifejlesztésén, vagy az újszerű kezelések azonosításán át a lehetséges gyógymódok kereséséig a világjárvány kitörése során a megbízható biológiai minták szerepe felértékelődött. Így a biobankok ma már kulcsfontosságú szerepet töltenek be az orvosbiológiai kutatásban. 

https://biobankfelugyelet.hu/a-biobanking-jelentosege-a-modern-orvosi-kutatasban/
https://biobankfelugyelet.hu/az-egeszsegugyi-ellatas-minosegenek-es-hatekonysaganak-javitasa-a-biobank-segitsegevel/
https://biobankfelugyelet.hu/342-2/

A biobank funkciója,

hogy szervezetten gyűjti a biológiai mintákat és hozzájuk kapcsolódó adatokat, részt vesz ezek hatékony feldolgozásában, majd biztonságos tárolóhelyet biztosít számukra, hogy a kutatók megfelelő számú mintához jussanak egy-egy ritka betegség gyógymódjának kutatása során.

Ebből kifolyólag sokkal több energiát tudnak fektetni a kutatásra, nem kell azon aggódniuk, hogy honnan szerezzenek megfelelő minőségű mintákat. 

Többek között ezért is sikerült olyan gyorsan és hatékonyan megtalálniuk a világjárvány ellen a sikeres vakcinát, hiszen emlékezzünk vissza, pár hónap leforgása alatt megjelent a piacon az akkor életmentő oltóanyagot tartalmazó gyógyszer.

https://biobankfelugyelet.hu/vilagjarvanyok-idejen-hogyan-segiti-az-egeszsegugyet-a-biobankok-mukodese/

Biobanki szabályozás

A biobankoknak állandóan naprakésznek és pontosnak kell lenniük, etikai és jogi szabályoknak kell megfelelniük. Ezek elmulasztása súlyos büntetést vonhat maga után. 

Fentiekből jól látszik, hogy mennyire összetett feladat a biobankok működtetése, és elengedhetetlen ezen alapvető folyamatok szabványosítása, szabályozása, egységesítése az egész világon. 

Így jött létre az Nemzetközi Szabványügyi szervezet által 2018-ban kibocsátott ISO 20387 szabvány, mely egységes minőségbiztosítási rendszert kínál a biobankok számára.

Ez az első ISO-szabvány, amely kifejezetten a biobankokra vonatkozik. 

A biobankok az ISO 20387 által lefektetett irányelvekre támaszkodhatnak működésük szabványosítása és a kiváló minőségű, a célnak megfelelő minták fenntartása érdekében.

ISO 20387:2018: A Biobanking általános követelményei

A szabvány előírja a biobankok pártatlanságára és következetes működésére vonatkozó műszaki, minőségi követelményeket, továbbá magába foglalja a teljes biobanki infrastruktúrát: az épület kialakításától a személyzetig, a minőségirányításon át az anyagkezelésig mindent.

Szigorúan meghatározza a biobankok tevékenységét, ezáltal harmonizálja működésüket, lehetővé teszi azok azonos szabvány szerinti értékelését. 

Aki biobankot üzemeltet, annak ezt a szabványt magára nézve kötelező érvényűnek kell tekintenie, ezért is tartjuk fontosnak, hogy külön blogbejegyzésben írjunk erről.

A következőkben kiemelünk néhány alapvető fejezetet a szabványból, ami az általános, szerkezeti, erőforrás- folyamat, és minőségirányítás rendszerkövetelményeit tartalmazza.

Általános követelmények 

Ide tartozik a pártatlanság és a minta anonimitás megőrzése, a biobankok két alapvető szempontja. Nem fordulhat elő, hogy ezt belső vagy külső befolyásolás veszélybe sodorja, hiszen a titoktartás korlátlan ideig kötelez minden, a biobanki folyamatokban résztvevő személyt és szervezetet egyaránt. 

Szervezeti felépítés 

Leírja a biobankok következetes működésének szervezeti követelményeit, meghatározzák a biobanki munkát irányító, végrehajtó, validáló vagy ellenőrző személyzet felelősségét, hatáskörét és kapcsolatait.

Erőforrás 

Ez a rész a személyzeti, képzési és kompetencia követelményeket hangsúlyozza; elengedhetetlen, hogy kizárólag képzett személyzet kezeljen mintákat, adatokat, veszélyes vegyszereket és hulladékot. 

Ez a szakasz az infrastruktúra kialakítását is szabályozza. A biobankoknak eljárásokat kell végrehajtaniuk a biológiai biztonság, a biológiai anyagok és a kapcsolódó adatok biológiai biztonságának fenntartására, valamint el kell különíteniük a munkaterületeket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. 

Ezenkívül a biobankoknak szabványos működési eljárásrenddel (SOP) kell rendelkezniük a biobankban használt összes releváns berendezés használatára és működésére vonatkozóan.

Folyamatok  

A biobanki szabályozás  a biobankban végzett minden egyes tevékenységre vonatkozik: 

– biológiai anyagok és adatok gyűjtése, 

– fogadása, 

– elosztása, 

– szállítása, 

– előkészítése, 

– megőrzése 

– és tárolása. 

A biobankban tárolt összes mintának végponttól végpontig nyomon követhetőnek kell lennie. 

A Biobank vezetőinek és munkatársainak mindig és teljes életciklusuk során pontosan tudniuk kell, hol vannak a minták.  A biobankokban alkalmazott módszereket validálni és ellenőrizni kell, például, hogy mikor szükséges aliquot vétel a mintákból, és hogyan kell kezelni a minták fagyasztási-olvadási ciklusszámát. Ezenkívül a mintajelentéseknek tartalmazniuk kell a címzettel egyeztetett szükséges információkat.

Minőségirányítási rendszer 

A biobankoknak rendelkezniük kell dokumentum- és nyilvántartás-ellenőrző mechanizmusokkal, és biztosítaniuk kell, hogy a dokumentált információk megfelelően létrejöjjenek és frissüljenek.

 A biobankoknak ezenkívül azonosítaniuk kell a kockázatokat és lehetőségeket, cselekvési terveket kell végrehajtaniuk erre  vonatkozóan.

A biobankoknak tisztában kell lenniük azokkal a korrekciós intézkedésekkel, amelyeket végre kell hajtaniuk; belső auditokat és minőségirányítási felülvizsgálatokat kell ütemezniük és végrehajtaniuk a rendszer előrehaladásának és folyamatos fejlesztésének felmérése érdekében.

Megoldás a kihívásokra

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan boldogulhat egy biobank az ISO 20387 megfelelőségi elvárások sűrű dzsungelében. Meg tud-e felelni a szigorú követelményeknek? 

Egy lehetséges válasz a biobankok számára kifejlesztett laboratóriumi menedzsment szoftver, mely BIMS (Biobank Information Management System) néven terjedt el.

Tekintsük át, hogyan járulhat hozzá ez a szoftver a biobankok hatékony működéséhez.

BIMS

A BIMS egy olyan információs rendszer, amely anonim módon lehetővé teszi a minták és azokhoz kapcsolódó adatok nyomon követését, tárolását és hozzáférését. 

Segítségével a biobankok jobban ellenőrizhetik és nyilvántarthatják a mintákat, valamint biztosíthatják azok megfelelő kezelését. 

A BIMS lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy kereséseket végezzenek alany vagy minta alapján. Ez lehetővé teszi a kutatóknak, hogy könnyebben kereshessék meg a minta gyűjteményeket és az ehhez kapcsolódó klinikai adatokat. 

A BIMS továbbá biztonsági intézkedéseket is tartalmazhat, például minden hozzáférésre vonatkozó sikeres vagy elutasított próbálkozás naplózásra kerül és figyelemmel kísérve van. Emellett lehetséges több letöltés futtatásának egyidejűsítése is, de fontos megjegyezni, hogy ezeket csak megfelelő engedélyekkel lehet végrehajtani.

A biobankban különféle berendezéseket használnak. 

Ezekre vonatkozóan is hasznos segítséget nyújt a BIMS:

  • segít nyomon követni az összes berendezés kalibrálás és karbantartását,
  • riasztás küldhető a biobank vezetőinek értesítésére napokkal a következő kalibrlálás és karbantartás előtt,
  • segít a különböző minták feldolgozásához szükséges SOP-ok kezelésében,
  • egyedi vonalkódokat társít minden mintához – lehetővé teszi így a minták nyomon követését az életciklus bármely pontján,
  • dátum- és időbélyegzővel, illetve a módosításokat végrehajtó személy nevével is nyomon követik a változásokat,
  • tárolási készletük átvilágításában is segít,
  • könnyedén megtalálhatják a mintákat
  • fenntartja az összes minta felügyeleti láncát (CoC) az életciklusuk során,
  • megjeleníti a minta teljes genealógiáját.

Az ISO 20387 jelenleg a legfontosabb szabvány a biobanki szektorban. 

A szabványosítás világszerte egységesíti a biobankok működését. Ezáltal növelhetik ezen intézmények irányában a bizalmat, a megbízhatóságukat és a hatékonyságukat. A biobanki laboratóriumi szoftver pedig hasznos segítséget nyújt az ISO 20387 szabályrendszer hatékonyabb teljesítéséhez.

Bízunk benne, hogy blogbejegyzésünkkel sikerült Önnek is segítséget nyújtanunk a biobankok üzemeltetése kapcsán felmerült elengedhetetlen és nélkülözhetetlen szabályok, szabványok betartásának útvesztőjében.

Forrás: https://www.biobanking.com/iso-203872018-the-key-to-quality-biobanking/

 

Mi teszi hasznossá a biobankolást?

Bizonyára Önben is felmerült már pár kérdés a biobankolással kapcsolatban.  Ez teljesen természetes, hiszen ez napjaink egyik legintenzívebben fejlődő kutatástámogató területe. A biobankolás a  biotechnológiai fejlesztésekkel összefonódva nagyban hozzájárul bolygónk, jövőnk megmentéséhez. 

Vegyük is sorba a témához kapcsolódó legfontosabb alapkérdéseket:

  1. Mi is az a biobank?
  2. Mit jelent a biobankolás?
  3. Mitől válik hasznossá egy biobank? 
  4. Kinek hasznos a biobank?

Kezdjük is a kérdések megválaszolását!

Biobank: 

Olyan létesítmény, amely biológiai anyagmintákat, például vizeletet, vért, szövetet, sejteket, DNS-t, RNS-t és fehérjéket katalogizál, és tárol emberektől, állatoktól vagy növényektől laboratóriumi kutatás céljából.

Mi az a biobankolás?

A biobankolás az a folyamat, amelynek során biológiai mintákat  gyűjtenek kutatási célokra, hogy az egészség és a betegségek jobb megértését szolgálják. Ezzel egyidejűleg egyéb információkat is rögzíthetnek, mint például a testmagasság, a testsúly és az egészséget befolyásoló dolgokra vonatkozó kérdések (pl. családi előzmények és életmód), hogy a minták kontextusát megteremtsék. A mintákat évekig, gyakran évtizedekig őrzik, hogy ezek felhasználásával a jövőben kutatásokat lehessen végezni. A kutatók az anonimizált – titkosított kóddal ellátott – minták útján nyomon követhetik a kutatásban résztvevők egészségi állapotát összehasonlítva az egészségükben, életkörülményükben bekövetkezett változásokkal. Természetesen mindez anonimizáltan és a donorok beleegyezésével történik. Lásd “A mintaadás menete” című cikkünket.

Miért lehet egy biobank hasznos?

  1. Sajnos vannak olyan ritka genetikai betegségek, amiket a terhességi szűrővizsgálatok nem mutatnak ki. De, ha mi teszünk ezért, és génmintákat adunk Biobankba, akkor a kutatók, orvosok ezen génmintákból származó adatokat, információkat vizsgálják, kutatják, annak érdekében, hogy a legkorszerűbb gyógyszereket, terápiás kezeléseket fejlesszék ki. Nem is olyan régen volt a világjárvány, a Covid, ennek az ellenszerét is így találták fel virológusok, kutatók.

  1. Bizonyára Ön előtt is ismeretes, hogy sajnálatos módon egyre több növény-, és állatfaj van a kihalás, kipusztulás szélén. Ma már lehetőség van az ezen élőlények génmintájának is a tárolására, fagyasztására, így megmentve ezeket a fajokat a kipusztulástól. Ezért van szükség állati, és növényi Biobankokra is, hogy ezeket a mintákat is tárolni, vizsgálni tudják. 

Biobank hasznossága az állatokért

Fentiekből is láthatjuk, hogy több féle biobank létezik, pont ezért, hogy mindegyik csoportra az arra specializálódott szakemberek (orvosok, kutatók, virológusok) külön-külön tudjanak foglalkozni. 

Biobankok típusai:

  1. ahol emberi génmintákat tárolnak,
  2. ahol állatok, növények, őstörténeti minták, genetikai információk tárolásával foglalkoznak,
  3. populációs, vagy speciális, bizonyos betegségtípusokra, valamint kutatási témákkal foglalkozó Biobankok.


Harmadik kérdésünk a cikk elején így szólt: Kiknek hasznos a biobank?

Nos, erre a kérdésre, ha csak ennyit tudunk a biobankokról, amit most olvastunk, világosan látszik, hogy az egész Földnek nagyon is szüksége van a biobankok működésére, mind az emberek, állatok, növényvilág kapcsán. 

Hiszen az Ön előtt is ismert, hogy milyen nagy válságban van élővilágunk, bolygónk jövője. A biobankba leadott génminták segítségével Ön is tud tenni ez ellen, segítve a kutatók munkáját, hogy felfedezzék ezen ritka betegségek elleni gyógyszereket, valamint ha állatok génmintáit adjuk biobankba, azáltal is nagy segítséget teszünk a jövő nemzedékért. 

Bízunk benne, hogy cikkünk elolvasása után Önhöz is eljutott üzenetünk, mely szerint nagyon is hasznosak a biobankok, bennük van a remény az élővilág gyógyítására, megmentésére.

Le kell kapcsolni az ultramélyhűtőket a megugró energiaárak miatt?

Le kell kapcsolni az ultramélyhűtőket a megugró energiaárak miatt?

Költséghatékonyan a biotechnológiában

Az energiaárak drasztikus változása arra kényszeríti a kutatókat és kutatóintézeteket, hogy alaposan fontolják meg az ultramélyhűtők használatát. Jelenleg ezek a legnépszerűbb tárolóberendezések a biológiai minták hosszútávú tárolásához. Bizonyos típusú minták hűtésekor elegendő lehet a -40˚C és -60˚C közötti hőmérséklet, de például klinikai minták esetében a minőség hosszútávú megőrzése érdekében elengedhetetlen a minimum -70˚C és -80˚C közötti hőmérsékleten tárolás. Ennél magasabb hőmérsékleten már működésbe lépnek egyes proteázok, és a fehérjék degradációja miatt a minták fehérje-analízise nem valós értékekhez vezet. A hosszú idejű, nem megfelelő hőmérsékletű tárolás ezért visszafordíthatatlan változásokat okoz a klinikai minták minőségében, ami a kutatási eredményeket meghamisítja.

Alternatív megoldásként szóba jöhet a folyékony nitrogénes tároló használata is az ultramélyhűtők kiváltására, de ez egy bizonyos mintaszám felett olyan mértékű tárolókapacitás és a hozzá tartozó ellátó infrastruktúra kiépítését feltételezi, ami kérdésessé teszi a folyékony nitrogénes tárolás gazdaságosságát.

Az Edinburg Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy az ultramélyhűtők működését befolyásoló egyes tényezők segítségével hogyan optimalizálható ezen berendezések működése a minta minőségének megőrzése és a gazdaságos üzemeltetés érdekében.

Méréseik során megvizsgálták:

  • az üzemi hőmérséklet változásának hatását
  • az ajtónyitások hatását
  • és a felmelegedési időt  

Energiafogyasztás különböző üzemi hőmérsékleteken

A mérésekből jól látható, hogy a -70˚C körüli hőmérsékleten drasztikus eltérések mutatkoznak már pár fokos hőmérséklet eltérés esetén is. Meglepő módon egy ULT fagyasztó -70˚C helyett -80 °C-on történő üzemeltetése közel harmadával megnövelheti az energiafogyasztás mértékét. Ez különösen számottevő éves költséggel jár olyan nagyobb kutatóintézetek vagy egyetemek esetében, ahol több tíz, vagy esetenként százas nagyságrendű ultramélyhűtőt üzemeltetnek.

Ugyanakkor bizonyos esetekben, amikor szigorúbb előírásoknak kell eleget tenni, például biobankok vagy biotechnológiai cégek esetében, és elengedhetetlen a tartalék berendezés párhuzamos működtetése, elegendő lehet a magasabb üzemi hőmérséklet fenntartása. Ez a gondolkodásmód lehetővé teszi, hogy 40% energiát tudjunk megtakarítani.

Az ajtó nyitási idejének hatása a belső hőmérsékletre

Érdekes, nemvárt következtetéseket láthatunk az ajtónyitásokkal kapcsolatban. Nemcsak arra kell odafigyelnünk, hogy mennyi ideig tartjuk nyitva az ultramélyhűtőnk ajtaját, de az is fontos szempont, hogy a gyakran mozgó mintáink a hűtő alsó vagy felső polcán helyezkednek el. Egy-egy átgondolatlan ajtónyitás, ajtó nyitva tartás 4-5, de esetenként 10˚C-os hőmérséklet emelkedést is okozhat az ultramélyhűtő belsejében. 

Felmelegedési sebesség

Egy váratlan áramszünet vagy a hűtőkompresszor hirtelen meghibásodása esetén nem mindegy, hogy mennyi idő áll rendelkezésre a hiba detektálására és a minták átmentésére. Általában elmondható, hogy alacsonyabb üzemi hőmérséklet több időt biztosít, hogy kimenekítsük mintáinkat. De a felmelegedési időre hatással van a minták hűtőn belüli elhelyezkedése, és nem mindegy az sem, hogy üres hűtőről vagy egy tárolórekeszekkel megtöltött ultramélyhűtőről van szó.

Összefoglalva elmondható, hogy a legegyszerűbbnek tűnő üzemi hőmérséklet beállítás mellett több olyan üzemeltetési gyakorlat létezik – minta berakás és kivétel átgondolása és megszervezése, az ajtónyitás hossza, minta elhelyezése hűtőn belül, tárolórekeszek elhelyezése -, ami jelentős hatással van az ULT-fagyasztók energiafogyasztására. 

Az ultramélyhűtők működési hőmérsékletének emelésével az előnyök mellet számolni kell azzal a negatív hatással, hogy meghibásodás vagy áramszünet esetén gyorsabban eléri a kritikus hőmérsékletet a hűtő. Azonban megfelelő backup és felügyeleti eszközökkel biztosítható a hűtők védelme. A többszörös központi CO2 backup hatékonyan biztosítja a hideget órákon keresztül. A megfelelően beállított felügyeleti rendszer azonnal küld értesítést és gyors intézkedést tesz lehetővé a készenléti ügyelet számára.

Energiahatékonyan a bolygónkért

 

 

 

Forrás: https://www.ed.ac.uk/files/atoms/files/efficient_ult_freezer_storage.pdf